Oszlopok

Az oszlop

Az oszlop mint jelkép szinte minden mitológiai rendszerben megjelenik. Legkézenfekvőbb jelentése a világokat összekötő és elválasztó világtengely (axis mundi), ami sokszor világfaként vagy életfaként jelenik meg.

Az antikvitásban a templomok előtt vagy a belső térben felállított magányos oszlopok magát az istenséget is szimbolizálták, de áldozati oltárul is szolgálhattak. A magas oszlopokra helyezett istenszobrok az égben lakást jelentették, azt sugallták, hogy az istenek a magasban laknak.

Általános díszítőelemként egy spirális út vezetett körbe az oszlopon, az út, ami az „égig” vitt.

Egyiptomban napszimbólumok. A sajátos formájú obeliszkek szintén Nap-jelképek. Az Ozirisz-kultuszban a Nap termékenységet jelentő aspektusa mellett fallikus jelentés is társult hozzá.

A rómaiaknál felállított fogadalmi- és a dicső tetteteket megörökítő oszlopok szintén az égbe vezető út, a megistenülés, a felemelkedés kifejezői. Ennek megörökítésé több módon is lehetséges volt. A legegyszerűbb egy felirat, amiben az isten(ek)nek ajánlva az oszlopot, leírja, hogy mit vitt végbe. A másik eset, amikor az isten-oszlopok díszítését követve az oszlopon felkúszó spirális utat a véghezvitt harci tettek képeivel díszítették, végül csak felállították a győztes szobrát az oszlop tetejére, az isteneket megillető helyre.


Az obeliszk

Az ὀβελίσκος [obeliskos] szó a görög ὀβελός [obelos], ’tű’ szó kicsinyítő képzős változata, jelentése: ’kis tű’.

Az obeliszk, négyszögletes alaprajzú, felfelé keskenyedő, lapos oldalú, gúla alakú csúcsban (pyramidon) végződő kőoszlop. Az egyiptomi művészetben napszimbólum, a napsugárköteget és a napsugarat jelképezi. A pyramidont fémlapokkal borították, hogy tündököljön, amikor megcsillan rajta a felkelő nap első sugara. Oldallapjait fényesre csiszolták és feliratokkal látták el. Az obeliszk törzsére az azt felállíttató uralkodó nevét, és általában és a napistenhez szóló imákat véstek. Először az V. dinasztia napszentélyeinek udvarán jelent meg. Anyaga általában gránit, amit Assuán mellett Syénében bányásztak. Nem részekből készült, hanem egyetlen tömbben, a bányában készült, közvetlenül az anyakőzetből kifaragva. Syénéban ma is látható egy 36 méteres obeliszk, ami még csak félig van a sziklatömbből kifaragva. Színe vörös és rózsaszín.

Az Újbirodalom korától párosan jelentek meg a templomok pylónjain.

Rómába Egyiptom meghódítása után kerültek az első obeliszkek, az ismert 28 egyiptomi oszlopból 8 áll magában a városban, 1 Cataniában, 1 Firenzében és 1 Urbinóban.

Az egyiptomiak mellett 5 antik másolatot ismerünk, egy Axumból került ide (2005-ben visszavitték Etiópiába), és öt modern korit állítottak fel.

(caesarina)

 

Ha mindent a nagy térképen akarsz látni, kattints ide!