vagy Constantinus diadalíve
Janus tisztelete kezdetben a Tiberis alsó folyása mentén volt igen erős, s a kétarcú isten egyike a római pantheon legősibb isteneinek. Ő volt Iuppiter előtt a főisten, az ajtók és a kikötők istene. Az ég kapujának ( ianua ) őre volt, aki reggel kibocsátotta, este elzárta a napot. Tőle származtatták a dolgok eredetét, az év kezdetét, az évszakok és az emberi sors szabályos váltakozását, hozzá kötötték az emberi nem szaporodását és művelődését is. Bármihez kezdtek, először hozzá imádkoztak. Neki szentelték a hónapok első napját, később róla kapta az év első hónapja is a nevét. Mézből és tejből készült kaláccsal és sós darával áldoztak tiszteletére. Róla nevezték el a Janiculum dombját, ahol állítólag mint Latium királya lakott az aranykorban.
Halála után tisztelték csak istenként, emlékére Numa Pompilius kétajtós templomot emeltetett, amelynek kapui békében zárva, háborúban nyitva álltak. (Róma történetében csak háromszor zárták be: Numa idején, az első pun háború után és Augustus alatt.) Kétarcú isten volt, a bölcsesség forrása, egyik arcával a múltba, másikkal a jövőbe tekintett. Domitianus korától négyarcúként ( Janus Quadrifons ) ábrázolták, s ezeket hol a négy évszakra, hol a négy világtájra vonatkoztatták.
Ianus Quadrifons íve egy négyajtós ív volt, ami közvetlenül a Cloaca Maxima fölött áll, és minden valószínűség szerint a Forum Boarium és a Velabrum elkülönítésére építették. A Forum Romanumról induló és a Palatinus mellett elhaladó utat zárja le a Velabrum irányában. Mint ilyen, szimmetrikus párja a Forumról kiinduló út kezdetén a Septimius Severus diadalívnek. Négy oldalának ívei 12 méter szélesek és 16 méter magasak. Maga az építmény kőből készült és valaha márvánnyal borították. Minden oldalán két sorban fülkék helyezkedtek el, ebben valaha szobrok álltak. Összesen negyvennyolc, de közülük tizenhatot nem fejeztek be.
Az alappillért is szobrok díszítették, ezek közül Minerva és Roma figurái a mai napig láthatók az északi oldalon. A fülkékben álló pogány szobrok nem sokáig ékesíthették az építményt, a kereszténység államvallássá tétele után ugyanis a pogány istenek szobrát általában eltávolították, összetörték. Az építményt valószínűleg a III. vagy IV. században emelték, és minden valószínűség szerint azonos az „Isteni Constantinus diadalíve”-ként emlegetett építménnyel, amit a XI. augustusi regio emlékei között sorolnak fel a források. Pontos rendeltetéséről azonban nem sokat tudunk. (Az egész Forum legnagyobb része a XI. augustusi regióban található, csak egy kisebb része nyúlik át a VIII.-ba).
A diadalív építtetői között nem csak I. Constantinus, de II. Constantinus, de még Maxentius is szóba került, mivel azonban semmiféle felirat nem utal rá, lehetetlen eldönteni az építmény pontos funkcióját. Vannak ugyan olyan feltételezések, hogy az árusok menedékéül szolgált, de erre semmiféle bizonyítékkal nem rendelkezünk.
Ma minden díszétől megfosztva inkább csak érdekes, mint szép látványt nyújt a Boriumra látogatóknak.
© T. Horváth Ágnes