Arx Capitolina

A Capitolium dombjának északi magaslata. Mintegy 49 méterrel állt magasabban a tengerszintnél, és egyhektáros területén a város legősibb erődítmény kapott helyet. Egyes források arra utalnak, hogy bár állandó katonai jelenlétről nem tudunk, de a sabin időktől fogva megerősített hely, talán itt és nem a Capitoliumon volt a fegyveres őrség. Ezek a Ianiculus felől közelítő ellenséget figyelték, és a hagyomány szerint vörös zászlókkal és kürtszóval adták a városlakók tudtára a veszedelmet. Ez az őrség nem volt mindig a helyzet magaslatán, ugyanis a gall katasztrófa idején az ellenség csaknem bevette a várat, de Iuno Moneta szent libái gágogásukkal felriasztották az őrséget, és az erőd megmenekült.
A korai időszakban az archaikus vallás egyik kultuszközpontja volt. A magaslat szakrális jelentőségét legkorábban az adta, hogy innen szabad kilátás nyílt a 27 kilométerrel távolabb fekvő Mons Albanusra (Albai-hegy), a városalapítók korábbi szülőföldjére.
Ezen a helyen történtek a madárjóslatok, itt volt az Auguraculum, ahonnan a madarak röptét figyelték. A nyitott tér eredeti formájában egészen Augustus idejéig megmaradt, de ő Romulus házával együtt mindkettőt a Palatinusra helyeztette át. Maga a hely az Arx délkeleti sarkában volt, közvetlenül a clivus Argentarius fölött, közel ahhoz a helyhez, ahol ma a Santa Maria in Aracoeli apszisa áll.
Ugyancsak az Arxon állt Iuno temploma (Aedes Iunonis Monetae, Templum Iunonis Monetae).
Az Arx területén a fentieken kívül még több templom jelenlétére is utalnak a források, ezek közül bizonyosnak vehető a létezése egy Concordia templomnak, s talán itt állt Vediovis és Aedes Honoris et Virtutis is. Ugyancsak itt, az Arx keleti részén jelzik a források egy Aedes Concordiae létét.
A korai időkben adatunk van néhány lakóházról is. A szabinok királya, Titus Tatius itt lakott. Kr. e. 384-ig magánszemélyek is élhettek itt, de ekkor betiltották a magánlakások céljára való hasznosítását, és a város kultikus központjának része volt.

© T. Horváth Ágnes