Forum Augustum

Forum Augusti ( Augustus Foruma )

A másodiknak megépített császári Forum volt. Kr. e. 2 augusztus 1-jén szentelték fel. A teljes területe 125 X 118 méter. A Forumot övező fal legnagyobb magassága 33–35 méter.

Plinius leírása szerint ennek a Forumnak a szépségét nem lehet leírni. Romjai nem hagynak különösebb teret a képzeletnek, jelentős része a föld alatt van, ezért ugyancsak elő kell vennünk minden képzelőerőnket, ha ezt a kicsi, de annál ékesebb kis Forumot lelki szemeink elé kívánjuk képzelni. Szerencsétlen módon több utat is vágtak keresztül rajta, megmaradt épületeit lerombolták, így a jelenlegi feltárások is sok nehézségbe ütköznek.

A főbejárata a Forum Iulius felől volt, amelyre a Forum Augustum merőlegesen helyezkedett el. Ez a bejárat a Mars Ultor templommal szemközti oldalon nyílt. Ez azonban csak sejtés, hiszen a forum délnyugati részét még nem érintették az ásatások, s még Mussolini által 1932-ben megépített Via dei Fori Imperiali építése előtt sem folytattak feltárásokat ezen a részen. Ha a Forum fala a Forum Iulium azokkal a tabernáival érintkezett, amelyeket az oszlopsor mögött feltételeznek, akkor a bejárat minden bizonnyal összedőlt.

Mint már említettem, a császári Forumok közül másodikként épült, mint a Forum Iulii párja, de azt mindenben meghaladó szépségű mása. A leghíresebb templomát, Mars Ultorét a 42-es Philippi csata emlékének szentelték, annak a csatának az emlékére, amelyben megbosszulta Caesar meggyilkolását.

Hatalma megszilárdítása után Augustus befejezte azokat az átépítési programokat, amelyeket még Caesar kezdeményezett. Ez Kr. e. 20 előtt nem történhetett meg. Maga a templom semmiképp sem állt még ebben az időben. Saját, leginkább hadizsákmányból származó vagyonából igencsak bőkezűen költött a Forumra, mintegy 20 millió sestertiust áldozott erre a célra.

A Mars Ultor templom azonban lassan épült, amikor Kr. e. 2-ben a Forumot felszentelték, még mindig befejezetlen volt.

A Forum keskenyebb és kisebb, mint amit terveztek eredetileg, ennek okát Suetonius abban látta, hogy Augustus vonakodott megfosztani házaiktól azokat a tulajdonosokat, akinek épülete az építkezés útjában állott. Ez a megjegyzés kedves volt Suetoniustól, de inkább arról lehetett szó, hogy Augustus, akinek hatalomra kerülésekor nem volt vagyona, Caesarét pedig annak végrendelete szerint csaknem teljesen szétosztotta, így a máséhoz nyúlni nem akarván, egyszerűen nem volt képes megvásárolni azokat a telkeket, amelyek egy nagyszabású terv megvalósításához szükségesek lettek volna. Ha ezt nehezen fogadjuk el, bár ismerve Augustus puritán jellemét, igencsak elfogadható, akkor higgyünk azoknak a magyarázatoknak, amik inkább azzal indokolják a Forum méretét, hogy a háta mögött futó Vicus Longus minden további terjeszkedést megakadályozott. Ezzel megmagyarázható a hátsó fal hiányzó szimmetriája, az a szabálytalanság, amit a hosszú porticusokkal tudtak csak eltakarni.

A templom háta mögött két porticus épült a törvénykezés számára. Ezek három lépcsőfokkal emelkedtek ki az udvar szintje fölé. Az oszlopok, amelyek körbefogták a forumot színes márványból készültek, a tetőket tartó gerendák tartóoszlopait pedig karyatidákkal díszítették. A hátsó fal mentén az oszlopsorok egy sor fülkét fogtak közre, amelyekben a Iulius nemzetség és Róma legkitűnőbb férfiainak szobrai álltak. Mindegyik szobron felirat örökítette meg kitűnő tetteiket. A porticusok végén egy elválasztott terem volt, amelybe Augustus hatalmas méretű szobrát helyezték el. Ezt egyes maradványokból ha megpróbáljuk rekonstruálni, ugyancsak hatalmas szobrot kell elképzelnünk, ugyanis a kéz és az ujjak hossza 145 cm volt.

Ennek megfelelően a szobor, ami valószínűleg nem magát az imperatort, hanem annak Geniusát testesítette meg 11–12 méter magas lehetett. Ez a szobor nem Augustus idején, hanem Claudius vagy Tiberius alatt került ide. Plinius leírása szerint szintén itt helyezték el Apelles két, Nagy Sándort ábrázoló festményét is. Az utóbbiból sajnos semmi, az előbbiből hatalmas keze és lába maradt ránk. A látható maradványok alapján a szobor alapzata tufából készült, amit márvánnyal és alabástrommal borítottak.

A porticusok oszlopsorai mögött két hatalmas, talán félköríves exedra található. Ez Suetonius szerint az a hely ahol elhelyeztette a győztes hadvezérek szobrait. Ez az exedra vagy talán apszis volt egy századdal később a Traianus Forum egyik mintája. Ennek középvonalában helyezték el Augustus szobrát. Ez egy quadrigát hajtó szobor, a senatus állíttatta tiszteletére, amikor neki adományozta a pater patriae (a haza atyja) megtisztelő címet. Nagyon kevés maradt meg ebből, az irodalmi leírások alapján elég nehéz rekonstruálni egyes tárgyi emlékeket. Ovidius elbeszéli, hogy Augustus mitikus őseit helyezte az exedrára. Sajátos szobrászi programot dolgozott ki, hogy mások dicsőítése által saját nagyságát bizonyítsa. Az exedra északnyugati részén Aeneas szobra állt. Ő a pietast (jámborság, kegyesség) képviseli. Egyik kezével fiát vezeti, miközben apját is vállaira emelve menti Trója lángjai közül. Egy másik oldalon egyik leszármazottja, az Aeneas fia által megalapozott alba longai királyok nemzetségének, a Iuliusoknak egyik képviselője, Augustus örökbefogadó atyja, Iulius Caesar szobra állt.

A szemközti oldalon, a délkeleti részen Romulus szobra állt a spolia opimával, mint annak a hadvezérnek az emlékműve, aki saját kezűleg végzett harcban az ellenséggel. Ő a virtust (a férfias bátorság) képviselte. Mindkét oldalon a fülkéket a köztársasági Róma győztes hadvezérei és princepsei töltötték meg, akiknek szoborsora tovább folytatódott a porticusok oszlopcsarnokaiban.

Ezek alapján Augustus azonosította saját személyét isteni őseivel, Venusszal és fiával, Aeneasszal, valamint Mars fiával, a városalapító Romulusszal.

A Forum legimpozánsabb épülete azonban a Mars Ultor temploma volt. Ennek alapján némelykor ezt a Forumot Mars Forumaként (Forum Martis) is emlegetik. Ezt a nevet őrzi tovább a Via Marforio.

A templom egy négyszögletű udvar hátsó részén helyezkedett el, amely udvart oszlopsoros porticusok övezték, hasonlóan a mintaként szereplő Caesar Forum elrendezéséhez. Maga a templom tudatosan a Caesar Forum Venus templomát utánozta, bár annál jóval nagyobb volt. Magas pódiumon állt, három oldalán nyolc-nyolc oszloppal. Az egészet carrarai márvánnyal díszítették. Ezt a bányát maga Augustus fedezte fel. Olyan építészeti kontrasztos elveket alkotott, amit még soha előtte. A templombelső fehér márványa kiragyogott a színes márvány külső burkolat és a porticusok szintén színes márványai közül. Ez az épületegyüttes méltán nyerhette el Plinius bámulatát, aki szerint ez volt a világ legcsodálatosabb épülete. A színes márványburkolatok távoli országokból és vidékekről érkeztek, mintegy a birodalom hatalmát és hódításait is szimbolizálva.

Az oltár és a templom tympanonjának fríze egyaránt az „Ara Pietatis Augustae”, azaz a „Kegyes Augustus oltára” ikonográfiáját követik. Ennek közepén maga Mars jelenik meg, kezében a lándzsa. Neki ajánlotta Augustus a templomot, mint annak az istennek, aki segített neki megbosszulnia Caesar halálát. Mellette Romulus, Róma alapítója, balján Fortuna a bőségszaruval és a kormánylapáttal, mint aki Augustus utódlását biztosította Róma fölött.

Ugyanez a program – a Iulius nemzetség visszavezetése a városalapító Romuluson és Aeneason keresztül isteni őseikre – nyilvánult meg a templom oltárán és külső díszítésén is. Az oltáron álló szobrok Marsnak és Venusnak voltak szentelve. Számos pénzérme mutatja, hogy a templom oromzatán Augustus áll egy négyfogatú kocsin, egyik oldalon Romulus, a másikon a trójai ősök csoportja.

A Mars Ultor templom volt a senatus gyűléseinek helye, amikor háború és béke, diadalmenetek kérdésében döntöttek. Ugyancsak helyet adott bizonyos vallási szertartásoknak, így pl. a „Ludi Martiales”-nek, ami a hadistennek szentelt ünnepi játék volt, amit az isten papjai, a Saliusok mutattak be. Ugyancsak itt végezték a férfivá avatás szertartását azon a napon, amikor az ifjak először ölthették fel a toga virilist, a férfitógát.

A templom háta mögött kezdődően körben az egész Forum körül magas fal emelkedett. Ez részben elkerítette a területet a szomszédos Subura nyomorúságos szennyétől, részben pedig az esetleges tüzek ellen védte, amik a környező bérházak között gyakori volt. Ez eredetileg 36 méter lehetett és nagy peperino tömbökből épült.

Igen kevés maradt magából a forumból. A jelenleg látható oszlopok túlélését az biztosította, hogy beépítették a szomszédos monostor harangtornyába, de lerombolták Mussolini alatt. Ma csak egyetlen pilaszter maradt épen, az, ami a hátsó fal egyenetlenségének kiegyenlítésére szolgált. A podiumon a középkorban egy temetőkápolna állt, itt ravatalozták fel a halottakat.

Építészettörténeti szempontból mindenképp ki kell emelnünk az itt használt korinthoszi oszlopfők különleges szépségét.

A magas pódium és a márványlépcsők mellett látható még a ma Arco dei Pantaninak nevezett ív, ami a templom mellett felállított két diadalkapu maradványait tartalmazza. Ezeket Tiberius állíttatta fel Kr. u.19-ben, hogy megörökítse fiának, Drusunak és unokaöcsének, Germanicusnak Germaniai győzelmét. A középkorban a déli ívet Arco dei Pantani-nak kezdték nevezni.

Ha elég türelmünk és szerencsénk van, hogy észrevegyük a szent dolgok között az izgalmas profánt is, akkor a délutáni napfényben fürdő podiumot alaposan szemügyre véve észrevehetünk néhány antik „grafiti”-t.

A márvány északi oldalába karcolva erotikus jelenetek tűnnek elő.

Mintha megelevenednének Ovidius verssorai amelyek szellemesen reflektálnak a templom „egyesített” Venus és Mars szobrára.

“Mily remek ötlet a Bosszúló Mars temploma! Ott áll,
hozzá-kötve Venus; kint, kapunál, meg: a férj!”

(ford.: Szabó Pál)

A templom pódiumával szemközti téren, akár a Basilica Iulia lépcsőjén az unatkozó rómaiak múlatták az időt, s a padlózatba valamiféle sakk vagy dámajáték tábláját karcolták.

A Forum egyik nagy helyreállítója Hadrianus volt. Claudius és Traianus is sűrűn használták bírósági épületként.

© T. Horváth Ágnes

Share This