Theatrum Marcelli

(Marcellus-színház)

marcelliA színház építésének ötlete Caesaré, aki megtisztította a területet. Lebonttatott néhány magánházat, és szentélyt, hogy helyet csináljon az építkezésnek. Minden bizonnyal ekkor bontották el a Forum Holitorum Pietas-szentélyét. Az épületet az Apollo- és Bellona szentélyekhez, illetve a Via Triumphalishoz igazították. A legújabb kutatások szerint a Circus Flaminiusból induló diadalmenetek keresztülhaladtak a színház orchestráján.
Magát az épületet Augustus alatt építették, a megépítéséről intézkedő törvény a Kr. e. 19-ben kelt lex Iulia theatralis, és unokájának, Marcellusnak a nevét viseli, aki a színház felszentelésekor már öt éve halott volt. Az első benne megrendezett játék Kr. e. 17-ben a ludi saeculares volt, de csak Kr. e. 13-ban fejezeték be, és egy évre rá fel is szentelték. Augustus áthozatott a scaena (szkéné) bejáratához négy márványoszlopot Scaurus palatinusi házából, hogy megadja a színháznak a „regia Theatri” rangot, ahogyan nevezték. Ez volt Róma második állandó, kőszínháza.
marcelliNem a görög színházak mintájára épült, szabadon álló épület volt, ezért a teljes cavea (nézőtér) boltozatos tartószerkezeten nyugszik. A belső térben két koncentrikus folyosón lehetett megközelíteni az ülőhelyeket. A cavea két zónára oszlott, az elsőben a senatori és lovagrend, a másodikban a nép foglalhatott helyet. Feltehetően ezek felett egy attikán faszerkezetű ülősorokon a rabszolgák is helyet kaphattak.
Átmérője 129,8 méter, magassága 32,6 méteres, és Róma legnagyobb színháza volt. Befogadóképességét 11–22 000 főre becsülik. Eredetileg 41 ív állt a homlokzatán. A boltozatokat nagy színházi maszkok díszítették.
Főként tufából és római betonból (opus reticulatum) épült. A színház árkádos nézőterének alsó szintjét toszkán, második emeletét dór féloszlopokkal díszítették. A hagyomány szerint a harmadik szintet korinthoszi féloszlopok tagolták, de mivel ezt a középkorban lebontották, vagy ledőlt – néhány oszlopfőtől eltekintve – nincs hitelt érdemlő adatunk róla. Ha mégis igaz, akkor ezt az építészeti megoldást nem Colosseum-motívumnak, hanem Marcellus-színház motívumnak kellene nevezni, ugyanis a színház korábban épült a Colosseumnál.
Újjáépíttetői között a scaenát helyreállító Vespasianust és Alexander Severust említik a források. Az utóbbi azután hozatta helyre, hogy Vitellius-hívek, amikor megostromolták a Capitoliumot, esetlegesen komoly károkat okoztak benne.
marcelliA Kr. u. IV. századig rendeltetésszerűen használták, utána ez is áldozatul esett a kirablásnak. Márvány burkolati és díszítőelemeit elhordták. A széthordott anyagból épült fel pl. a Pons Sestius Kr. u. 370-ben. 421-ben Petronius Maximus praefectus még szobrokat állított fel benne. A fennmaradó részeket lakóépületként hasznosították. A koraközépkorban a Fabiusok vagy Faffik erődítményként használták, majd tőlük a Pirleoni család örökölte meg. Ez döntő volt megmaradása szempontjából. 1368-tól a Savellik, majd a 1712-től Orsini család birtokolta. A Savellik építtették meg a homlokzatot megtámasztó támfalakat. A földszinti részen sokáig üzletek, főként mészárszékek (macellarii) voltak. Az Savellik 1519-ben Baldassare Peruzzival kényelmes lakóépületté, palazzóvá alakíttatták. Ekkor stabilizálták a homlokzatot, és építették meg a reneszánsz ablakokat. 1712-ben az Orsinik két szinten és 12 eredeti boltívet magába foglalóan újból átépíttették. A legtöbb szoba a kertre néz, és van egy Tiberisre néző hatalmas terasza. Ezt a részt Palazzo Orsiniként ismerik. 1926–32 között lebontották a környezetébe beépült középkori épületeket, és kibontották az Apollo- és Bellona-templom környzetét.
Ma több lakásra oszlik, és folyamatosan lakják. 2012-ben hatalmas nemzetközi visszhangot keltett, hogy Iris Origo örökösei, aki az 1950-es évektől volt az egyik tulajdonos, az 1000 négyzetméteres palazzót 32 millió euróért kínálták eladásra. Egy 600 négyzetméteres ciprusligetes, narancsfás, szökőkutas kerttel ellátott luxusingatlanról van szó, amelynek esetleges bérleti díja havi 33000 euro lenne. A hír aztán csendesen kimúlt a sajtóban, hiába kutattam utána, úgy tűnik, vagy nem sikerült eladni, vagy a római állammal történt megegyezés alapján hasznosult.
Ma Róma egyik leglátogatottabb műemléke, az antik világ egyik legjobban konzervált épülete.

© T. Horváth Ágnes