A szó a latin mille, ‘ezer’ szóból származik, ugyanis a római mérföld 1000 passusból (‘lépés’) áll. Milliariának vagy lapidesnek a mérföldköveket nevezték. A mérföldkövek a római utak mentén Plutarchos szerint a Gracchus fivérek idején jelentek meg. Később fokozatosan elterjedtek az egész birodalomban, s nem csupán azt jelezték, hogy ezeket ki javíttatta vagy építtette, mint korábban szokás volt, hanem praktikus célra, a maival megegyező módon is használták. Mérte bizonyos városok távolságát. A mindennapos használatra szánt milliariákat az utak mentén helyezték el, kőből készült tábla, vagy oszlop formájában, s fontos információkat tartalmazott. Ezek a következők voltak:
1) Távolságot mutatott, amit egy szám jelzett, s utána az M.P. (mille passus) rövidítést, ami azonban néha elmaradt.
2) A városok neve, amelyeket az út összekötött.
3) Az út építtetőjének nevét és a császár nevét, akinek tiszteletére a mérföldkövet felállították.
Ezen információk sorrendje nem volt kötött.
Számos ilyen kő maradt fenn, ezeket több feliratgyűjteményben is publikálták. Igen érdekesek a galliai mérföldkövek, amelyek a távolságokat nem csak római mérföldben, hanem gall „leugae”-ban is megadja, ami nagyobb a római hosszmértéknél. Jómagam nagy élvezettel keresgéltem ezeket külföldi útjaimon, s sikerült is néhányat magában Rómában (a mellékelt képen a Campidoglión), s Itálián kívül Franciaországban és Spanyolországban is felfedeznem, de ha valaki Pannóniában körülnéz, nálunk is találkozhat velük.
Az út menti mérföldkövektől némiképp különböztek azok, amelyek nem egy adott út hosszát, hanem a birodalom fontos városainak egymástól mért távolságát tartalmazták.
Augustus idején pontosan megmérték a birodalom egyes városainak Rómától való távolságát és rögzítették az ún. Itineriarum Antonini-ben. Ennek eredményeképpen állították fel a Forumon a Milliarium Aureum-ot.
A Rostra északi végénél a Saturnus templomhoz közel Kr. e. 20-ban Augustus egy arannyal bevont bronz borítású oszlopot állíttatott fel, melyre a Római Birodalom legfontosabb városai nevét és Rómától való távolságukat íratta fel. Ez volt Róma „0” kilométerköve. Innen indultak, illetve ide futottak össze a Birodalom legfontosabb hadiútjai, melyek három kontinenst kötöttek össze. A számítás érdekessége, hogy bár a milliarium elméletben az utak kiindulását kellett volna, hogy jelölje, de a városok és Róma távolságát nem innen, hanem attól a ponttól számították, ahol a városba vezető utak elérték az ősi pomeriumot, illetve az ún. serviusi városfalakat.
A Milliarium Aureumból sajnálatos módon mára már nem sok maradt. Az ásatások során előkerült leletekből kettő tartozott hozzá. Az egyik egy 1,42 m hosszú, 1,17 méter átmérőjű márvány oszloptörzs, amelyen látszanak a bronzlemezek rögzítésére szolgáló lyukak. A másik egy palmettákkal díszített kör alakú márvány lábazat.
Érdekességként jegyezném meg, hogy Milliarium Aureum nem egy volt a Birodalomban. Ugyanezen néven Constantinopolisban (Byzantion vagy mai nevén Istambul) I. Constantinus is felállíttatott egyet, ami természetszerűleg a Constantinopolistól való távolságokat mutatta. Ugyancsak találtak egyet Londonban, amit ma London Stone-nak neveznek, s a Cannon Streeten a St. Swithin’s Church falában található. Ezek a leletek arra mutatnak, hogy a birodalom legnagyobb városaiban, vagy legalábbis a provinciák székhelyein szokás volt ilyen távolságmutató táblákat elhelyezni.
© T. Horváth Ágnes