Piazza Bocca della Verita

 E szép tér nevét a szemben álló ókeresztény templom előcsarnokában levő, kőből faragott maszkról nyerte. Közeledésünkkor még csak töredékesen, majd teljesen kibontakozik az antik római építészet egyik legépebben maradt gyöngyszeme, Fortuna Virilis ion temploma. Fortuna Virilis templomát a köztársaság korában, az i. e. I. században építették, amikor a hellenisztikus hatások az alakuló római jellegzetességekkel már erőteljesen átszövődtek. Mindez a pódiumra helyezett templom hangsúlyos irányítottságában és az oszlopok alkalmazásának sajátos módjában igen szépen kifejezésre jut. A jellegzetesen irányított kialakítású épület tőszomszédságában a másik alaptípus, a központos elrendezés is megjelenik. Pároszi márványból faragott korinthoszi oszlopok keretezik az i.e. I. századból fentmaradt körtemplomot, az alakja után -igen helytelenül – Vesta-szentélynek nevezett épületet. Valójában Hercules Victoriusnak szentelték. Közelében áll az 1715-ben felállított Triton-kút A két antik emlék hátterében, ha az enyhén emelkedő kis park fái között felsétálunk, megcsillan a Tiberis tükre s a folyóban a sziget, az Isola Tiberina.A Tiberis hajlatát az Aventinus csipkés kontúrja szegélyezi, a Piazza Bocca della Verita mögött pedig a Palatinus dombjának kiemelkedésére, a Germalusra nyílik rálátás. A térnek ez a tölcséres betüremlése és az ennek a torkolatában álló négynyílású diadalív, a Janus Quadrifrons szinte kaput nyit Róma bölcsője felé.

Az impozáns tömeghatású diadalív a késői császárság jellemző alkotása. Constantinus emeltette az i. sz. IV. század első felében. Janus kétarcúságára célozva „négyarcú” anusnak is nevezik, mert négy homlokzata van. A kapuzat mögött a S. Giorgio in Velabro középkori tornya emelkedik a magasba.

 A Piazza Bocca della Verita területén volt egykor a Forum Boarium, a húspiac. A téren lévő Santa Maria in Cosmedin templom a köztársaság korának egyik legjelentősebb kultikus épületét a VI. században építették egyhajós épületté. A 12. századból származik előcsarnoka és harangtornya, mely egyike Róma legszebb harangtornyainak. 18 antik oszlop tagolja az épület belső terét. A mozaikpadló még a 12. századból származik, és az oltár fölött egy 1294-ben épített gótikus baldachin lebeg, amelyet antik vörös gránitból készítettek. A falba épített kőmaszkot “Az igazság szájának” (Bocca delta Veritá) hívják: ha egy hazudós beleteszi a kezét, az megharapja. A korong az ókoriak szerint az Oceanost (óceán) jelképezi amely az egész Földet körülfogja, egyben az is időt szimbolizálja. A hagyomány szerint, évszázadokkal ezelőtt sok-sok férfi vitte el feleségét a szoborhoz, hogy ott megbizonyosodjék róla: valóban hűséges-e hozzá a felesége. Történt egyszer, hogy egy férj gyanakodott feleségére – nem is alaptalanul. A szépasszony rendszeresen megcsalta idősebb férjét egy jóképű fiatalemberrel. Az asszony megtudta, mikor mennek férjével az Igazság szájához, s szólt a csábítónak, hogy aznap jöjjön velük szemben az úton. Így is történt. A gaz csábító mikor meglátta az asszonyt férjével, vidám bolondot tettetve nekiszaladt a férjnek, meglökte az asszonyt, átölelte, majd vidáman továbbment. Az asszonynak be kellett tennie kezét a szobor szájába, férje pedig esküvésre szólította fel imígyen: Asszony, esküdj meg, hogy nem ölelt téged más rajtam kívül!  Az asszony így válaszolt: Esküszöm, hogy csak te, na meg az a férfi, aki előbb majdnem fellökött téged, s engem átölelt. A férj megnyugodott, az Igazság szája pedig az igaz-hazugságtól úgy megsértődött, hogy azóta nem hajlandó senkinek a kezét leharapni. Akkor sem, ha hazudik.

(krisssz)

Share This