Ha valaki Rómába utazik, egyetlen dolgot nem szokott elmulasztani: megnézni a város, az antik város szívét, a Forum Romanumot. Ez a minden kétséget kizáróan érdekes romterület a turistákat úgy vonzza, mint a mágnes. A legtöbben egy kiesen romantikus romhalmazt látnak benne, az elszántabbak útikönyvekkel felfegyverkezve igyekeznek kihámozni a látszólagos összevisszaságot, s csak kevesen akadnak, akik látni és érezni is tudják, milyenek voltak, milyen funkciókat láttak el az egyes kőtörmelék-halmok.
Mostanában intenzív régészeti feltáró munka kezdődött a Forumon, különösen a császári Forumok rekonstruálásával igyekeznek újrateremteni az antik világ központját. Nem egyszerű munka, ugyanis ezek a maradványok több méter mélyen vannak a talajszint alatt, ráadásul egymás feletti régészeti statigráfiai rétegekben. Azaz egyes történelmi korok épületei egymásra épültek. A fiam szidta a metrót, hogy miért nem építenek többet, és célszerűbb vonalvezetéssel Rómában? Egyszerű, feleltem, ahhoz, hogy a műemlékekhez közel építsék meg a megállókat, előbb fel kellene tárni a föld alatti Rómát.
Magának a Forumnak az áttekintése önmagában sem könnyű feladat, hiszen csak a Forum Romanumon több mint félszáz nevezetesebb maradvány van. Tegyünk hát kísérletet ezek rekonstruálásra!
A Forum története:
A város alapításakor a római dombokra költözött a lakosság, a lakott helyek közötti tér meglehetősen barátságtalan, mocsaras volt. A környező dombok lakossága mintegy három évszázadon keresztül arra használta, hogy ide temette halottait. Az etruszk királyok korában kezdődött meg a város urbanizálása, a Forum helyén lévő mocsarat lecsapolták és mint központi térre, a gazdasági élet központja mellé ide költöztették az állami élet legfontosabb kultikus- és politikai intézményeit. Ezt az eseményt a római irodalmi hagyomány a második királyhoz, Numa Pompiliushoz köti, neki tulajdonítják, hogy királyi rezidenciáját a megtisztított Forum területére építtette. A területet az etruszk Tarquinius dinasztia alatt kövezték ki először, s ekkor lett a hivatali élet központjává is.
Rendkívül fontos volt a Forum fejlődése és használhatósága tekintetében, hogy a Tarquiniusok lecsapolták a Velabrumot.
A Velabrum:
ez a Capitolinus- és a Palatinus-domb közötti völgy volt, ami átvezetett a Forum Boariumra, ami Róma marhavásártere volt, valamint magára a Forum Romanumra. A Velabrum igen fontos szerepet töltött be az ókorban, ugyanis összekötötte a város kereskedelmi és közigazgatási központját. Ma meglehetősen elzárt és kopár hely.
A Velabrum alatt futott Róma első csatornája, a Cloaca Maxima, itt volt a Ianus- diadalív és a Clivus Argentarius, az ezüstművesek diadalíve (Arco degli argentari), valamint itt állt a San Giorgio in Velabro bazilika.
A királykori Forum:
A VI. század-tól kezdődött meg a politikai intézmények kiépítése, a Comitia és a Curia Hostilia felállításával. Ebből az időből származik a Lapis Niger is.
A köztársasági Forum története a Kr. e. V. századdal kezdődik. Ekkor épült fel az első szentély, Saturnusnak, az idő urának, de a római hitvilágban a vetés istenének temploma, majd a Dioscurosok, a Castor és Pollux testvérpár első temploma. A IV. század a gallok támadásáról híres. Akkor, a tradicionális időrend szerint Kr. e. 390-ben, a város leégett. A III. század-ban felépült a Forum első basilicája, a Basilica Portia, amit a következő században a Basilica Aemilia ( Kr. e. 179) követett. Az I. század-ban megépül a Tabularium (78), Caesar átépíttette az egész Forumot, leromboltatta a Comitiát és megépíttette a Basilica Iuliát. Emléket emeltettek az actiumi csatának és a császárkultusz első megnyilvánulási formájaként megépült a megistenült Caesar temploma.
A császárkor tovább szélesítette a Forumot, nemcsak az egyes császár-Forumok szélesítik és terjesztik tovább, hanem maga a Forum Romanum is változik. A Kr. u. I. század-ban Tiberius helyreállíttatta a Castor és Pollux templomot. Nero alatt (64-ben), amikor csaknem az egész város a tűz martaléka lett, maga a Forum is leégett. Újjáépítik, majd felépül ezen a helyen Vespasianus és Titus temploma, valamint a Titus diadalív és Juturna, a vizek védelmezőjének szentélye. Hadrianus templomot emeltetett Athénének, az Athenaeumot, felépült Antoninus és Faustina temploma, végül újjáépítették a Vesta templomot is. A császárkor utolsó nagy építkezései a III. század-ban zajlanak itt: felállítják Septimius Severus diadalívét, Diocletianus újjáépíti a Curiát. A IV. század ban megépül még a Romulus templom és a Maxentius basilica. Az utolsónak felállított emlék a VI. századból való: Phocas császár oszlopa.
Maga a Forum Romanum egy csaknem szabályos négyszög alaprajzú tér, ami a századok során fokozatosan terjeszkedett, sokszor leégett, számtalanszor megrongálta emlékeit a földrengés, pusztult a polgárháborúkban, kirabolták idegen hódítók, de mindig újjáépült. A Római Birodalom nyugati tartományainak leszakadása és önálló királyságokká válása után Róma századokra elveszítette jelentőségét. A középkor nem törődött ezekkel az épületekkel, építőanyagként használta fel köveit egészen a reneszánsz és a barokk korszakig, amikor Róma nagy palotái az antik örökség márványdíszeibol épültek fel. Ma az ókori épületeken éktelenkedő lyukak mesélnek csak az egykori márvány- és bronzdíszekről. A márványok előkerülnek a paloták és templombelsők díszítőelemeiként, a bronzok csak a csaták ágyúiból, illetve a San Pietro barokk baldachinjáról tekintenek le ránk, mit sem hagyva a képzeletnek, hogy milyen lehetett Róma a régi fényében.
Az első komoly feltáró és régészeti munka 1836. március 15-én kezdődött meg, amikor is XVI. Gergely elrendelte a Forum feltárását. Rekonstruáljuk hát mi is ezeket az épületeket, egyesével!
Mivel mai állapotában több korszak egymásra épült maradványait láthatjuk, sétáljunk hát végig a Forumon egy térkép segítségével, elindulva a Via Sacrán, a Szent Úton, mintegy követve az egykori diadalmenetek útját.
© T. Horváth Ágnes
A Forum Romanom térképet nagy méretben is meg tudod nézni.