Forum Vespasiani
Templum Pacis (A Béke Temploma)
A harmadik császárforum Vespasianusé volt. Ennek központi épülete a Béke temploma, amit Augustus forumától mindössze az Argiletum választott el, ami a Forum Magnumról a Suburába vezetett. A Subura nyuzsgő és zsúfolt lakó- és kereskedelmi negyed volt, ami korántsem volt olyan előkelő, tiszta vagy fenséges, mint a szomszédságában épült forumok, hanem élő és ennek megfelően mocskos és sokszor gusztustalan volt. Ezt az átjárót a későbbiekben Nerva beépíttette, és így keletkezett a Forum Transitorium, vagy Forum Nervae. A Vespasianus Forum a Basilca Aemila hátánál kezdődött, így csatlakozott az ősi Forumhoz.
A Forum Vespasiani azon a területen épült fel, ahol a köztársasági korban a Macellum, a piac állt, amit a Nero alatt keletkezett tűz 64-ben a környező kerületekkel együtt elpusztított. A császárforumokat magas faluk, illetve maga a basilica Aemilia megvédte ettől a tűztől. Építésében a terület korábbi építészeti kialakítását követte, olyan, mint a tabernae-sor vagy egy piac: a központi nyitott területet oszlopcsarnokokkal övezett épület határolja körül. Nagysága majdnem négyzetes. A forum elnevezést elég későn kezdték rá alkalmazni, először a Kr. u. IV. században, amikor Ammianus Marcellinus így említi.
Általánosan használt elnevezése a kultuszközpontról: templum Pacis, a Béke temploma. Épitészetileg merő-ben különbözik elő-dei fényűzésre tö-rekvő forumaitól, egyetlen, egysége-sen szerkesztett tér, aminek még köz-ponti épülete, a kultusz-templom sem emelkedik ki a környező oszlopcsarnokok közül. Római szokás szerint sem áll podiumon, de homlokzata is belesimult az tér csarnokainak homlokzati megjelenésébe. A forum nemcsak kultuszközpont, hanem közpark, szoborkert, műalkotások raktára és könyvtár is volt ugyanakkor. A tér oszlopcsarnokainak oszlopai egyiptomi rózsaszín márványból készültek. Oldalfalai mellett négy kisméretű, négyzetes exedra található, kettő északkelti, és kettő délnyugati irányban. A templom két szárnyán két nagy terem foglalt helyet, amiról azt tartották, hogy könyvtár (Bibliotheca Pacis), ami részben görög, részben latin szerzők műveit őrizte, többek között Gellius szerint Galenos és Lucius Aelius munkáit.
Templum Pacis (A Béke temploma)
A templom a fo-rum közepén állt, északra a basilica Aemi-liától. Észak-nyugati oldalán szorosan kap-csolódott ahhoz a területhez, a-min később a forum Transito-rium épült ki. Délkeleti sarka a basolica Maxentii-vel volt határos. Tájolása mgegyezett a többi forum tájolásával. Homlokzata a monumentális bejárattal szemben állt, de nem emelkedett ki a porticusok közül, csak hatalmas oszlopai és oromdíszei különböztették meg attól. A templom szerkezete is egészen egyszerű: apszisos aula, mely előtt hatoszlopos pronaos húzódott (hexastylos). Oszlopai rózsaszín asszuáni gránitból készültek. Két oldalán két további aula épült. A jobb oldaliban találták meg a Forma Urbis néhány töredékét, a másikban pedig a Forum két könyvtára közül az egyik lehetett. Az apszis előtt állt az oltár. magában az apszisban magas podiumon állt az istenség szobra. A 75-76-ban vert emlékpénzek alapján nőalak, egyik kezében ágat tart, másik kezét az ölében nyugtatja. A szobor két oldalán függőleges épületelem tartja az apszis oldalait. A hagyomány szerint ezek a jeruzsálemi templom maradványai. A Severusok alatt opus sectile technikával, dekoratív mintát alkotva, színes kövekkel (pavonazetto, gránit, sárga márvány) kikövezték.
Ha hihetünk Plinius leírásának, Róma harmadik legszebb épülete volt, ami Herodianus szerint minden templom közül a legnagyobb gazdagsággal büszkélkedhetett. Mesterművek sokaságát halmozták fel benne, olyan szépségeket, mint Praxitelés cosi Venusa, Myron, Pheidias és Lysippos szobrait. A templom oszlopcsarnokában az athéni ún. Hadrianus könyvtárral való hasonlatosság alapján könyvtár létét is feltételezik, ahol számos olyan művet helyeztek el, amit Nero gyűjtött szerte a birodalomban a Domus Aurea számára. Mindezeket felülmúlták azonban a jeruzsálemi templom kincsei.
A templom építését Kr. e. 71-ben határozta el a császár, és hihetetlen gyorsasággal épült fel, 75-ben már fel is avatták. 192-ben Commodus alatt tűz pusztította, de helyreállították.
Várostörténeti szempontból legérdekesebb lelete a Forma Urbis a legújabb feltételezések szerint 205–208 között készült, ekkor helyezték el a Béke templomának falán. Ez a vá-rostérkép 203–211 a Septimius Severus-féle felújításkor került a nyilvánosság elé. A várostör-téneti szempontból rendkívüli fontossággal bíró térkép 1:240-es kicsinyítésben ábrázolta a korabeli várost. Sokáig nem tudtak róla, évszázadokra eltűnt, hogy 1903-ban R. Lanciani metszetén bukkanjon fel ismét. Sajnálatosan összetört, ezernél több darabját gyűjtötték össz 1562-től, s rekonstrukciós kutatásai a megmaradt 10 százalék alapján jelenleg is folynak.
A Forma Ur-bis által is jelölt, s a rekontrukció-kon nagyjából hasonlóan ábrá-zolt belső tér különlegessége a-zoknak a négyze-tes formáknak a mibenléte, amit ma kertként inter-pretálnak, és ami szinte az egész udvart elfoglalta. Arra, hogy he-lyes-e virágágyá-soknak, medencéknek, vagy fákat tartalmazó hatalmas edényeknek értelmezni ezeket, talán a jelenlegi, a tér nyugati sarkánál megindult új ásatások fognak választ adni.
Az V. században ismét tűz pusztította a forumot, majd 526–530 között a déli sarok megmaradt falait Felix pápa jóvoltából áta-lakították Szt. Kozma és Damján templomává. Ezt az egész részt Maxentius basilikájának nagyobbik részével együtt az 1930-as években lerombolták, amikor a modern barbárság szimbólumaként Mussolini a forumokon keresztül építette meg megalomán felvonulási útját.
Egyetlen falrészletet kivéve csak az exedra maradt fenn, illetve a központi rész színes márványborította padozata, amit újabban 2005 telén tártak fel olasz régészek. A legújabb ásatások azonban több érdekes leletet is napvilágra hoztak. Így az északnyugat-délkeket tájolású részen egy magas, peperino fal, amelynek monumentális bejáratát 1,3 méter átmérőjű, sárga numidiai márványoszlopok díszítették. A Forum Augustus felé néző homlokzat, illetve a másik három oldal exedráit rózsaszín törzsű márványoszlopok keretezték, melyeknek fehár márványból készült korinthoszi fejezetük volt.
Szintén előkerült egy hatalmas labrum (kád) 52 töredéke, amit szándékosan törtek össze, hogy a késő középkorban itt megépített falba beépíthessenek. Ez a kád alexandriai vörös porfírból készült, korát a severus dinasztia korára teszik. Formája nemesen egyszerű, kevés mintával díszített, legdekoratívann részlete a peremén futó tojássor-minta, illetve kígyót mintázó fogantyúja.
1999. áprilisának nagy szenzációja több görög feliratos szobortalapzat felfedezése mellett annak a bronzból készült szoborfejnek a meg-találása volt, ami a görög filozófust, Chrysippost ábrázolja.
Az új ásatások leleteinek kiállítása a császári forumok új, a Trainus piac épületében nyílt bemutatóján látható.
© T. Horváth Ágnes