A Lateráni bazilika fontosságával csak a Szent Péter bazilika vetekszik.Néhány évvel még az első Szent Péter bazilikánál is régebbi. A IV. sz. elején építették az egykori Lateráni épületcsoport területén, miután a palotákat Constantinus az egyháznak ajándékozta. A pápák az “avignoni fogságig” ( 1309 és 1375 között a római pápák a franciaországi Avignonban éltek kiszolgáltatva a politikai hatalmasságoknak), vagyis egy évezreden át a Lateránban laktak. Csak visszatérésük után költöztek át a Vatikánba. A bazilika főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél még maga Szent Péter misézett. Tűzvészek és földrengések pusztították, a barbár inváziók során többször kirabolták, de a rómaiak minden alkalommal újjáépítették, sőt kibővítették, díszítését gazdagították, műkincseinek számát szaporították. Egyik rekonstrukcióját a híres építész, Borromini irányította az 1600-as években.
A kolosszális méretű főbejárati homlokzatot egy pályázat nyerteseként 1735-ben építette Alessandro Galilei, már a klasszicizmus felé hajló, szigorú felfogásban. Egyszerű, de méltóságteljes főhomlokzatának balusztrádba zárt oszlopsorát 15 hófehér márványszobor, Krisztus, Keresztelő Szent János és nagy egyházi gondolkodók szobra koszorúzza. A Piazza di S. Giovanni in Laterano felől az együttes korai barokk köntösben mutatkozik, úgy, miként azt Domenico Fontana V. Sixtus városrendezési elgondolásához híven megtervezte. Az ókeresztény korszakot a tér látványában csupán egy apró ékszer, a szemben levő oldalon álló keresztelőkápolna jelzi: a S. Giovanni in Fonte. Ez a kápolna a római Laterani család egykori palotájának fürdőhelyisége fölött létesült főhomlokzat részlete.
Az oszlopos előcsarnok után nyílik a bazilika 5 bejárata, az ötödik jobbra, a Porta Santa (a szent ajtó). A hatalmas öthajós templombelsőben csodálatos a XVI. sz.-i mennyezet és a fényűző gazdagsággal kiképzett márványmozaik-padló. A középső hajó tartóoszlopai között nagy fülkékben apostolok szobrai állnak. A bazilika minden műkincsét lehetetlen felsorolni, ezért csak a legjelentősebbek: a pápai oltárra helyezett csodálatos gót stílusú tabernákulum a XIV. sz-ból, mely Szt. Péter és Szt. Pál. koponyáját őrzi (G. di Stefano remekműve), V. Márton pápa finomművű síremléke. A kereszthajót G. Della Porta restaurálta, falait a XVI. sz .-i festészet ritka remekművei díszítik, az apszis mozaikját a XIII. sz.-ban I. Torriti és J. da Camerino alkotta. A nyolcszög alakú keresztelőkápolna néhány ragyogó V. és VII. századi mozaikot őriz.
Constantinus második felesége. Fausta fürdője fölé épült. Egykor itt zajlottak le a legelső római keresztelők. A Keresztelő Szent János-kápolna gyönyörű bronzajtói Caracalla thermáiból származnak. Zenei szépségű hangot hallatnak, ahogy kinyitásukkor megfordulnak a sarkukon. A XIII. századi keresztfolyosó a Jacopo és Pietro Vassalletto művésztestvérpár alkotása. Az egyenes és csavar márványberakásos oszlopok a cosmata stílus remekei. Eszményi környezet az elmélyült meditációhoz. A jobb első oldalhajó első pillérén egy Giottótól származó freskótöredék van, témája: VIII. Bonifác pápa meghirdeti az első szent évet ; a második pilléren a magyar szent korona küldéséről 1909-ben készített dombormű látható. A Corsini-kápolna rejti A. Galilei fényűző munkáját 1734-ből. A bal kereszthajó végébol nyílik a gyönyörű kolostor, melynek legnagyobb ékessége Vassalletto márványmozaikos díszítése.
A bazilikával szemközt ősi épület áll. Jószerivel ennyi maradt meg a régi Lateráni-palotából. Ez fogadja magába a Scala Santát (a Szent Lépcsőt). Szent Heléna hozta magával Jeruzsálemből. A hagyomány szerint ezen vezették fel Jézust Pilátus elé. A 28 faburkolatú márványlépcsőn csak térdelve lehet felhaladni. A S. Lorenzo pápai kápolna befogadására D. Fontana készítette az épületet az 1500-as években. Ritka műemlékeket és relikviákat őriz, ezért is kapta a Sancta Sanctorum, (a legszentebb hely) nevet. Az oltár fölött van Jézus Krisztus ún. túlvilági képmása. Azért “túlvilági “ mert a legenda szerint nem emberi kéz műve, hanem angyalok festették.
A bazilika jobb oldalán van a Laterani palota. V. Sixtus pápa építtette 1586-ban D. Fontanával a Constantinus által ajándékozott régi pápai palota helyére, de a nyári palotának szánt épületbe a pápák végülis nem költöztek be. Egy ideig keresztény, profán és misszionárius néprajzi gyűjteményt helyeztek el benne, amely most a Vatikánban található. A feskókkal gazdagon díszített belsejét a közelmúltban restaurálták (többségükben B. Croce, C. Nebbia és G. B. Ricci művei).
A bazilika előtt a thébai Ammon szentélyből származó egyiptomi obeliszk áll. Ez a legmagasabb (31 m.) a maga műfajában a világon, és a legrégebbi (Kr.e.1449) a Rómában még látható 13 társa közül.
(krisssz)