Aedes concordiae, az Egyetértés istennőjének temploma.
Az aedes eredetileg csak oltár lehetett. A Forum északnyugati sarkában áll a Clivus Capitolinuson, azaz a Capitoliumra vezető úton Vespasianus és Titus temploma, Septimius Severus diadalkapuja és Mamertinus börtöne között. A templom Kr. e. 367-ben épült a patriciusok és plebeiusok kibékítésének, együttműködésük vagy egyetértésük emlékére. Ekkor a Lex Licinia értelmében már a plebeiusok is betölthették a legmagasabb állami tisztséget, a consulatust. Építtetője M. Furius Camillus volt Kr. e. 367-ben. Eredeti alakjában jóval kisebb volt. Ugyancsak építőjének tartják Lucius Manlius praetort, aki egyes vélemények szerint Kr. e. 218-ban állítatta volna fel ezt a templomot. Kr. e. 121-ben L. Opimius consul, miután vérbe fojtotta C. Gracchus mozgalmát, nagy pompával felújította. A legdíszesebb restaurációja és teljes átépítése Tiberius császár idején volt Kr. e. 7-ben, amikor a Basilica Opimia építése miatt szinte teljesen lebontották és átalakították. Ekkor egyfajta múzeumként is szolgált, a császár itt gyűjtötte össze a görög földről hozott képeket és szobrokat.
Egy időben ez a templom adott helyet a senatus üléseinek. Számos híres tanácskozás folyt itt, ezek közül biztosan tudjuk, hogy Cicero itt mondta el híres Catilina elleni beszédeit. Ugyancsak ebben az épületben folyt a Tiberius császár elleni összeesküvés fő szervezőjének, Seianusnak a pere.
A templomot a késő császárkorban is gondozták és egészen a VII. századig állt. Ebből a korból ismerjük a templom architrávjának feliratát:
S.P.Q.R. AEDEM CONCORDIAE VETUSTATE CONLAPSAM IN MELIOREM FACIEM OPERE E CULTU SPLENDIDIORE RESTITUERUNT.
„a senatus és a római nép a régiségben megcsúszott aedes Concordiaet szebbé tette és a kultusz régi fényét helyreállította”
Mára nagyon kevés maradt belőle, csupán podiuma, azaz magasított emelvénye és a cella küszöbe látható, mindkettő az eredeti helyén. Egy részére ráépült maga a Tabularium. Eredeti formájában azonban pompás épület lehetett, Plinius leírása alapján az ezüst, arany és márványszobrok valóságos tárháza volt. Díszei közül az entablatura egy részét a Tabulariumban találhatjuk meg, egy korinthoszi oszlopfő pedig az Antiquarium Forensében látható. Nagysága elég szokatlan 45 X 25 méter volt, az istenszobrot rejtő cella egy magas podiumon állt és lépcső vezetett hozzá. A cella előtt hétoszlopos előcsarnok, vagy mivel túlságosan nagy hely volt a lépcső és a cella között, egy porticus állt.
A templom maradványait ma legjobban a Tabulariumból, vagy a Capitoliumra vezető lépcsőkről tekinthetjük meg.
Concordia
A római mitológiában az egyetértés istennője. Általában komoly, érett nőként ábrázolták, aki bal kezében a bőség szaruját, jobb kezében csészét, vagy olajágat tartott. Másik jellegzetes ábrázolási módja az összefont karokkal történő megjelenítés. Az előbbi az egyetértés áldásainak szimbolikus megelevenítése, az utóbbi pedig magának a két római társadalmi csoportnak az egyesülését, összefonódását hivatott kifejezni. Számos templomot szenteltek neki, ezek legkorábbija a Forumon álló, de birodalom szerte lehet találni neki és kultuszának szentelt templomot, amely nem csak a patricius-plebeius kibékülést, de a birodalom különböző népeinek együttmuködését is kifejezte.
© T. Horváth Ágnes