(Porticus Lentulorum, és talán azonos a Porticus ad Nationesszel is)
A Porticus Pompeianae északi oldala mentén futó, kettős oszlopsorral díszített oszlopcsarnok neve volt. Vadállatok bronz, vagy legalábbis bronznak látszó szobrai, szökőkutak és növények díszítették (Martialis 3, 19. 1–2.). Elnevezését a görög ’száz oszlop’-ról nyerte. A Mai Via del Sudario nyomvonalán haladt. Eredeti építtetője a Lentulus család volt, P. Cornelius Lentulus Spinther, a Kr. e. 57. év consulja, aki ugyan consulságát Caesar támogatásával nyerte el, de aztán Pompeius támogatta, illetve Kr. e. 49. consulja, L. Cornelius Lentulus Crus, aki szintén Pompeius híve volt. A Lentulus család hanyatlásával a róluk elnevezett építmény nevét is megváltoztatta a közvélemény, és egyre inkább a legjellegzetesebb tulajdonságát kiemelve, a száz oszlop csarnokának nevezték. Kr. u. 247-ben, mint Szt. Jeromos tudósít róla, leégett. Ezután a terület fokozatosan átalakult. A közös használtra kialakított tereket kiárusították, és a római gazdag családok közül pl. az Aniciusok vásároltak itt telket, amelyen fényűző domust építettek fel.
Porticus ad Nationes
Az építmény topográfiai elhelyezése és azonosítása teljesen bizonytalan. Annyit állíthatunk biztosan, hogy valahol a Mars mezőn állt, a Pompeius-színház környékén. Egyes vélemények szerint közvetlenül a Pompeius-színházhoz tartozott, esetleg a Porticus Pompeianae része volt. Ha ezzel azonosítjuk, akkor itt állt az egyébként ismeretlen szobrász, Coponius 14 szobra, amit azokról a népekről készített, akiket Pompeius legyőzött. (Plinius, Naturalis historia 36,41.) Ebben az esetben Pompeiusnak, vagy valamely hívének kellett építtetnie, és esetleg azonos lehet, legalábbis részben a Hecatostylummal.
Serv. Aen. VIII. 721. alapján a porticust Augustus építette, és nevét arról kapta, hogy a tartományok képei díszítették. Ez a tény egybecsengene az augustusi propagandával. Plinius szerint a bejáratánál Hercules szobra állt. Ebben az esetben nem lenne azonos a Hecatostylummal, de feltehető mégis, hogy annak egy részét Augustus átalakíttatta.
Tehát a porticus azonossága a Hecatostylummal rendkívül bizonytalan.
Plinius Naturalis Historia 34,36 alapján úgy vélik, hogy volt egy olyan porticus, amelyben a kormányzók irányította tartományok allegóriái (általában népviseletbe öltözött nőalakok), vagy a provinciák kormányzóinak szobra állt. A Pompeius-színház környékéről számos kétnyelvű felirattöredék került elő, amelyek alapján úgy gondolják, hogy ez a külföldi követek szálláshelyéül szolgáló Villa Publica közelében lehetett. Ezek a feliratok azokra a követségekre és kormányzókra utaltak, akik meghatározták Róma külpolitikáját. A hely továbbra is bizonytalan, de kikerülhetetlen tény, hogy az említett porticus létezett, benne a népeket jelképező szobrok álltak, s az egész a Pompeius-színház közvetlen környezetében állt.
© T. Horváth Ágnes