Clivus Capitolinus

Clivus CapitolinusEz volt a diadalmenetek, katonai parádék útja volt. A via Sacra folytatásaként a Forumról a Capitolinusra vezetett. Ez volt a legszélesebb, s egyedül alkalmas arra, hogy ne csak gyalogszerrel tegyék meg az utat.

A Titus diadalív mellől, a basilica Iulia sarkától indult, a Saturnus-templom oldalánál elfordult, a nyugati oldalon élesen kanyarodott a Porticus Deorum Consentium felé, majd az Asylumon keresztül ért fel a Capitolinusra.

Némely maradványaiból arra következtetnek, hogy egyes részein porticus alatt haladt. Oldalánál magánházak is álltak.

Clivus CapitolinusKr. e. 174-ben kövezték ki először Q. Fulvius Flaccus és A. Postumius Albinus consulsága alatt. Akkor vulkanikus eredetű követ használtak lefedésére. A mára megőrzött kövezete Sulla idejéből való.

Kr. e. 190-ben Scipio valahol egy diadalívet állított fel rajta. Két kapuja ismert, az egyik a porta Pandana vagy ahogy eredetileg nevezték: porta Saturnia, amit a hagyomány szerint Titus Tatiusnak és a szabinoknak hagytak nyitva. Ez volt a Capitolinus oldalánál a erődítés kapuja. A másik a fele útján állt, a neve porta Stercoraria volt, mint a neve is mutatja, ezen át hordták ki a Vesták minden évben egyszer, június 15-én, a szertartásokhoz felhasználtak maradványait a Tiberisbe.

© T. Horváth Ágnes