Marcus Aurelius-szobor

marcus aureliusKétszeres életnagyságú bronzszobor, amit aranyozással díszítettek. A lovon ülő uralkodó katonai tunikában és köpenyben, lábán katonacsizmában ül a lovon, ami egyes kutatói vélemények szerint valaha felemelt jobb lábával egy legyőzött barbár hadifogoly testén gázolt. Jobbkezét a kegyelem jeleként nyújtja a legyőzöttek felé. A császár filozófus voltára nemcsak szakálla utal, de az a tény is, hogy bár katonai viseletben ábrázolták, de nem viselt fegyvert. Ló és lovasa két különböző világot képvisel. Az erős, győzedelmes katonaló, s a kezét megengedő mozdulattal emelő, nem a harcra, hanem inkább befelé figyelő lovas egyike a legdrámaibb kettősöknek. Ez a Castiglione László szavai szerint „átszellemített, pszichológiai portré”, a katonáskodni kénytelen filozófus császár, arcán viseli sorsának tragikus kettősségét.

A szobor eredetileg Domitia Lucillának, a császár édesanyjának villájában állt. A császár halála után, 180 körül, istenné avatásakor készült. Hogy mikor került el eredeti helyéről, nem tudjuk pontosan, de a VIII. századból már van adatunk meglétére, s a XII-XVI. században a lateráni Szt. János bazilika mellett állt. Ekkor még az első keresztény császár, I. Constantinus szobrának vélték.
Téves azonosítása miatt helyezték III. Pál pápa rendelete alapján a mai helyére a Michelangelo tervezte talpazatra 1538-ban. Felállítása után maga a szoborkompozíció is példaképpé vált, a reneszánsz nagy lovasszobrainak, Donatello Gattamelátájának és Verrocchio Colleonijának mintájává.

marcus aureliusHogy pontosan kit is ábrázol, sokáig találgatták. Tartották, hogy miért, nem tudom, a magát hazájáért feláldozó Curtius római lovagnak, de Nagy Theodorich nyugati gót királynak is. Pontos azonosítására ugyan már a XV. században sor került, amikor éremképek alapján meghatározták kilétét. Tudjuk azonban, hogy bizonyos dolgokhoz kötődő tévhitek sokszor erősebben tartják magukat, mint maga az igazság.

A mai modern állam politikai szimbólumának tartott szobor 1979-ben csodával határos módon túlélt egy bombamerényletet. Az ezt követő restaurálási munkák nyomán kiderült, hogy ha a bomba nem is, a modern kor városának civilizációs ártalmai viszont sokat ártottak neki, ezért úgy döntöttek, hogy másolatával helyettesítik a téren. Ez a másolat, ami igen kiváló munka, 1997-ben készült el. Az eredetit pedig 1981-1989 között igen aprólékosan és körültekintően restaurálták, és ma a Musei Capitoliniben látható.

A hozzá fűződő legenda szerint, ha eltűnik aranyozása, megdőlnek a birodalmak, véget ér a világ, ha pedig újra bearanyozódik, Róma ismét naggyá válik.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás