A forumot az Augustus forum felől lehetett megközelíteni. Az első építészeti elem egy kb. 300 méter hosszú és 183 méter széles, téglalap alakú tér (Area Fori) volt, a szorosan vett forum. Ennek – s egyben az egész forumnak – a bejárata az Augustus forum felőli keskeny oldalról nyílt. Attikával lezárt, boltíves kapuzatát féloszlopok díszítették. Egyes elképzelések szerint ez a bejárat nem kapu, hanem az éremleletek mutatta diadalív volt. A tér hosszanti oldalait az Augustus forumról mintázott 112 méter hosszú és 14,8 méter széles, oszlopos porticus foglalta el. Ez két lépcsővel emelkedett a tér szintje fölé. Az egész numidiai sárga márványból készült, akárcsak a tér egész padlózata. Felül attika zárta le. Ezen dák foglyok, csatajelenetek és harci sisakos motívumok váltakoztak. A karyatidák helyett használt dák foglyok szobrai phrygiai márványból készültek. A fríz egy része ma Constantinus diadalívén látható. A porticusban különböző személyek szobrait helyezték el.
A porticusból egymással szemben két nagy, félkör alakú exedra nyílt. Ezt, szintén numidisi márványból készült, 10 oszlop választotta el a porticustól. Az exedrák belső tere két emelet magas volt. Ugyenilyen magasságú, szabadon álló oszlopsor keretezte. Oszlopai a felső szinten numidiai sárga, az alsó szinten phtygiai vörös márványból készültek. A déli exedra a Caesar Forum északi sarkával érintkezett, a déli mögött épült meg Traianus üzletháza.
A tér közepén állt a császár ara-nyozott bronz lovas szobra (Equus Tra-iani). A szobor ha-talmas travertin pia-deszteljának alap-jait nemrég tárták fel. A szobor mo-numentális alkotás lehetett, összmagasságát korábban 10, a legutolsó (1998-2006) ásatási adatok alapján 12-13 méterre becsülik. A tér hátsó oldalát a basilica Ulpia homlokzata zárta.
Ez a tér formailag az Augustus forum mása volt, s azt a politikai üzenetet hordozta, hogy építtetője a nagy előd politikájának folytatója. Ugyanakkor Traianus katonai dicsőségét is híven adja vissza. Szerkezetében más, mint a korábbi előképei. Téralakítása egy katonai tábor rendjére emlékeztet, melynek középpontjában egy tér áll, ami mellett a legio hadijelvényeinek szentélye (az oszlop) és a katonai archívumot befogadó építmények (a könyvtárak) sora, s amit a principa (basilika) zár le. Ez kiegészíti a korábbi üzenetet azzal, hogy olyan császár tetteit ünnepli, aki katonai sikerei révén vált uralkodóvá, s aki alatt Róma elérte területi kiterjedésének legnagyobb fokát.
© T. Horváth Ágnes