Forum Nervae
A negyedik császárforumot Domitianus építtette, de csak halála és az uralkodását eltörlő damnatio memoriae után, 97 elején avatta fel Nerva, akinek nevét viseli. Emellett Forum Transitoriumként (’Átjáró’) is emlegették, ugyanis magába foglalta az Argiletum Suburától a Forum Romanumig tartó szakaszát is. Helyzete szimbolikus.
Az új forumot magas, peperino blokkokból épített fal vette körül, amit márványlapokkal borítottak. A forumot körülvevő falakat a fal síkja előtt kis távolságra felállított osz-lopsor szegélyezte, amelyek közé aj-tókat iktattak, hogy átjárást bizto-sítsanak a Forum Iulii, Augusti és Vespasiani felé. A két keskeny oldalt ívelt falrészek zárták, a Fo-rum Romanum felé eső oldalon két hatalmas ívvel záródó kapu (exedra porticata) vezetett részben a Caesar forumra, részben a Basilica Aemilia felé, míg az Augustus Forumhoz csatlakozó részen a Minerva templom hátánál a Constantinus korában Porticus Absidatának nevezett átjáró felé vezető úton egy szerényebb, szürke tufából képszült ív a zárta a keskenyebb oldalt. Ezelőtt az íves fal előtt is oszlopsor állt. Ennek kettős funkciója volt, részben elrejtette a templom hátát, részben pedig egy trapezoid, zárt terecskén keresztül hozzáférést biztosított a Forumhoz a Suburra felől érkezőknek. A forum lezárásának ívelt falszerkezetét később a Forum Traianin is alkalmazták.
Maga az oszlopsor, aminek maradványa a később Le Colonnacce-nak nevezett két oszlop, szabálytalan vagy inkább szokatlan módon a fal előtt futott, és a fal síkjára derékszögben csatlakozó ke-resztgerendákat hordoztak. A szűk tér miatt csak ezzel lehetett díszíteni a teret, igazi porticus kialakítására, a ren-delkezésre álló tér nem volt elegendő. Ezzel az oszlopsorral azonban sikerült egy porticus, vagy legalább egy mögötte meghúzódó exedra hamis illúzióját kelteni, amitől a forum szűk tere is tágasabbnak hatott. A jelenlegi ásatások alapján az oszlopsor talán 20 oszlopból állt, ami a délkeleti oldalon futott végig és keretezte a Vespasianus forumhoz csatlakozó falat. Az oszlopsor fölötti koronapárkányzat furcsa mód megtörik, ugyanis nem a fal hosszában fut végig, hanem követi az oszlopfejezeten nyugvó keresztgerenda vonalát, s így keretezi azt, majd újra visszatér a fal síkjához. A phyrgiai vörös márvány oszlopok magassága a fejezet nélkül 8,8 méter. Az oszlopfők fehér carrari márványból készültek (Luna)
A 4,4 méter ma-gas attikán Minerva 2,6 m magas dom-borműve áll, ami közeli rokonságot mutat a Palatinus Domitianus-palotá-jának díszítésével. Egyes feltételezé-sek szerint a nőalak nem Minervát, ha-nem valamelyik provinciát jelképe-ző nőalakot ábrá-zolja, de Domitia-nus az egész kulturpolitikai programját, így a Forum ikonográfiáját is Minerva köré csoportosította, így valószínűleg helyes a nőalak azonosítása.
A sima homlokzaton található lyukak arra en-gednek következtetni, hogy bronz díszítőelemekkel is gazdagították a falat, talán bronz szobrokat is helyeztek el rajta. Maradványait a többi forumnál is nagyobb előszeretettel örökítették meg a későbbi korok művészei, ennek alapján rekonstruálni tudjuk, hogy bár kicsi volt, de díszítései igen gaz-dag és elegáns megjelenést biztosítottak számára.
A forum megépítésével az Argiletum ezen szakasza a korábbi császárforumok pompás előszobájává vált. Az Augustus- és Vespasianus forumot elválasztó Argiletum a két Forum meg-építése után építészetileg elszigetelődött, két ol-dalról szorosan lezárult. Domitianus kihasználva az ugyan szűk, de a császárforumokhoz mégis szer-vesen hozzátartozó építészeti teret, és átépítette egy Minervának, személyes védelmezőjének forumává. A körülhatárolt tér 120 méter hosszú és 40 méter széles. Falai szorosan kapcsolódnak a már meglévőkhöz, mindössze a használt kövek mérete lett nagyobb.
Ma már közelebbről meg nem határozható helyen állt Janus Geminus temploma, és Janus Quadrifrons szobra, amelynek négy arca a négy környező forum felé fordul vigyázón. Maga a szentély aprócska ív, egy boltozott kapu, melynek két oldala közötti átjárót kapuk zárták el. Felállítását Numa Pompilius királynak tulaj-donítják. Bár a templomból semmi sem maradt, éremképeken látható, s meglehetősen ismert, hogy templomának ajtaja csak béke esetén volt zárva. Topográfiai elhelyezkedését illetően a források annyit mondanak, hogy előbb a Vesta templommal szemközt, majd valahol a Caesar Forum, és a Forum Romanum között állt, ott, ahol az Argiletum elérte a Forumot. Irodalmi adatunk ugyan kevés van arról, hogy újjáépült volna, de a basilica Aemilia Kr. e. 179-es átépítéskor át kellett helyezni, és valószínű, hogy a Curia Iulia átépítésekor 94-ben át kellett helyezni Forum Transitoriumra.
A Historia Augusta tanúsága szerint Alexander Severus ezen a forumon állíttatta fel az istenné avatott császárok hatalmas méretű szobrait.
Minerva temploma (Temp-lum Minervae vagy templum Palladis), ami a Iulius- és Augustus forumok-hoz hasonlóan a Forum északkeleti lezárása volt, ma már nem áll, csak részleteiben látható. A XVII. században a márványáért lebontották, amikor 1606-ban V. Pál pápa a Janiculumon (Ma Via Garibaldi) megépíttette az Aqua Paola szökőkútját, illetve a Sta. Maria Maggiore Borghese-kápolnájában találhatunk még több részletet belőle. Formája prostylos, és hexastylos pronaosa volt. Oszlopai szabálytalan formájúak, korinthoszi fejezetekkel. Az architráv frízén ökör koponyák és egyéb áldozati eszközök is díszlettek. A fríz díszítésén két mitológiai jelenetet azonosítottak, az egyiken Minerva a kilenc múzsa társaságában látható, a másik Arachné vétkét ábrázolja. A többi a nők mindennapjait ábrázolják. Az épület római szokás szerint magas pódiumon állt. Ezen a pódiumon ma a későbbi korokban épített házak állnak.
A templom jobb oldalán az út egy íven haladt keresztül, ez az utat, mint az előkerült járólapok is igazolják, a teherforgalom használta.
A mai állapotában a Forumot ketté-szeli a via della Fori Imperiali. A jelenlegi ása-tások a Forum Romanumhoz csatlakozó íves záródású rész környékén folynak. Ezek alapján úgy tűnik, kissé át kell alakítanunk a térségről akotott topográfiai elképzeléseinket.
Itt, a nyugati területen a forum romjai mellett több luxusvillának is előkerültek az alapjai, azoké, amik a Nero-féle tűzvész után épültek. 
Ugyancsak itt tárták fel az olasz újságokban „Casa Carolingia”-nak nevezett, különleges, IX. századira datált előkelő rezidencia alapjait. Ez a ház egy középkori kövezetű utcán került elő, s falai a Nerva forum tufa köveit használta építőanyagul. Az utcafronton kialakított impozáns árkádsor a forumok ásatási területének új színfoltját jelentik.
A mélyben folyó munkálatok is szolgáltak újdonsággal. Ezek alapján világosnak tűnik, hogy a Nerva forum porticusa alatt már a forum megépítését megelőző időben is állt egy fedett oszlopcsarnok, mintegy megelőlegezve a későbbi téregyüttes elrendezését és külső megjelenését. Ennek korát a Kr. u. I. század közepére datálják.
© T. Horváth Ágnes