Basilica Iulia

A bazilika mai helyén korábban már állt egy másik, hasonló célból készült épület.

A ma már nem látható épület:

Basilica Sempronia

Tiberius Sempronius Gracchus censorsága alatt Kr. e. 170/169-ben épült. A bazilikát építtető censor a két későbbi ismert reformer néptribunus, Tiberius és Caius apja volt. Az épület megépítése miatt rombolták le a korábbi magánházak közül Scipio Africanus házát néhány bolttal egyetemben. A Scipio-ház Gracchus feleségének, Scipio Africanus lányának öröksége volt, amit az apja halála után, 184-ben vett birtokba. A Basilica Semproniához a Via Sacra mentén egy sor boltocska társult, amit Tabernae Veteres néven ismerünk. Az épület alépítménye közvetlenül a Vicus Tuscus vonalában futó Cloaca Maxima felett helyezkedett el. A bazilikát és a tabernákat Caesar megvásárolta és Kr. e. 54-ben lebonttatta, amikor a Basilica Iulia épült.

Basilica Iulia

A Forum déli részén található Saturnus és Castor és Pollux temploma között. A Forum átrendezésekor Caesar a galliai hadizsákmány egy részéből építtette. A basilicát bár még nem volt készen Kr. e. 46-ban felszentelték, és a szeptember 26-i thapsosi győzelem emlékére ajánlották fel, ugyanúgy, mint a Forum Iulium elsőépületét, Venus Genetrix templomát. Caesar halálakor a Basilica Iulia még mindig nem készült el teljesen, Augustus fejeztette be Kr. e. 12 és Kr. u. 12 között.

Eredeti formájában egy kétszintes előcsarnokkal körülvett épület volt, a tetőt márványoszlopok tartották és ezek a hosszanti oldalán 16, rövidebb oldalán 7 árkádot képeztek. A padló színes márványból készült, a középcsarnok fülkéiben pompás szobrok álltak. Méretei oly hatalmasok voltak, hogy egyszerre akár négy törvényszéki tárgyalás is folyhatott benne anélkül, hogy a harsány szónokok megzavarták volna egymást beszédükben. A lépcsők maradványain ma is láthatók azoknak a kockajátéknak a bekarcolt táblái, amikkel a tárgyalásokra váró, vagy az éppen azokat megunó rómaiak szórakoztak.

Kr. e. 12-ben az egész leégett, ekkor újjáépítették és Augustusnak és unokáinak, Lucius és Gaius Caesarnak ajánlották. Carinus császár uralkodása alatt Kr. u. 283-ban ismét leégett, 285–305 között Diocletianus és Maximus császárok állíttatták helyre. Hogy régi fénye tökéletes legyen, 377-ben vagy 416-ban Gabinus Vettius Probianus, a praefectus Urbis Romae ismét felújíttatta és szobrokkal díszíttette. Az általa állíttatott öt szobor talapzata megvan, egyikük felirata:

GABINIUS. VETTIUS. PROBIANUS. V. C. PRAEF. URB. STATUAM. QUAE. BASILICAE. IULIAE. A SE. NOVITER. REPARATAE. ORNAMENTO. ESSET. ADIECIT.

„Gabinius Vettius Probianus vir clarissimus praefectus Urbis szobra, aki saját maga állíttatta helyre és díszíttette a Basilica Iuliát.”

A VII. vagy VIII. században a basilica északnyugati sarkából egy kis keresztény templomot alakítottak ki (S. Mariae in Cannapara), ami megőrizte a téglafalak egy részét. A középkor során az épület maradványait márványbányaként használták, köveit és díszítményeit felhasználták a római építkezéseken. 1788–89-ben kezdték el a feltárását, majd a modern régészet 1960–64-ben tárta fel a középhajót és a környékét.

id. Tiberius Sempronius Gracchus

A Sempronius nemzetség egyik ágából, a Gracchusok közül származó fiatalember pályája korán indult, Kr. e. 204-ben igen fiatalon agurrá választották, 187-ben pedig néptribunussá. Publius Scipio Africanus veje volt. Kr. e. 180–178 között Hispania citerior helytartója. Itt kemény kézzel és határozottsággal, de rendkívüli méltányos igazságossággal tett rendet e bennszülött lakosság körében. Visszatérése után fényes diadalmenetet tartott. Kr. e. 177-ben sikeres háborút folytatott a szardíniaiakkal, s a legyőzötteket eladva a rabszolgapiacon kisebb válságot idézett elő a rendkívül megnövekvő számú rabszolgák árának esésével. Kr. e. 169-ben censor, majd 163-ban másodszor is consullá választják, Többször járt Keleten diplomáciai küldetésben. Halálának éve bizonytalan. Neje Cornelia, P. Scipio Africanus leánya, nagy műveltségű, példás erkölcsű, gyakran elszánt és férfias erélyű nő volt, aki 12 gyermeket szült neki, de közülük csak hárman, két fiú és egy lány érte meg a felnőtt kort. Gyermekeit annyi gonddal nevelte, hogy Romában a Gracchusok anyját köztisztelet övezte, és közmondásossá vált anyai nagyszerűsége.

ifj. Tiberius Sempronius Gracchus ( Kr. e. 162-133)

Az idősebb Gracchus fiú, a fivérek közül a rokonszenvesebb. Elveiért szakított családi hagyományaival és a meggyőződés fanatizmusával harcolt mindvégig. A források alapján szinte bántóan korrekt, ideális férfiportré rajzolódik ki, olyan, amilyet csak a nagy romantikus regényírók találhatnak ki.

A pun háborúk befejeztével válságba jutott római mezőgazdaság és társadalom első legendás hírű reformer politikusa volt. Néptribunusként felújította a Kr. e. 367-ben hozott Licinius-Sextius-féle törvényt, amely korlátozta a római közföldekből bérelhető birtokok nagyságát. Az így felszabaduló földeket pedig meghatározott nagyságú örökbérletként szétosztotta. Reformjával a gazdaságban előretörő nagybirtokot kívánta ellensúlyozni és a katonáskodók számát kívánta emelni. Intézkedéseit ellenző tribunus-társát a római történelemben példátlan módon elmozdíttatta hivatalából. Reformjai bár elindultak, de nem tudta befejezni őket, mert a senatusban törvényeinek ellenzői pártot alakítottak, ő magát pedig törvényen kívül helyezték, s híveivel együtt meggyilkolták.

Caius Sempronius Gracchus ( Kr. e. 153-121)

A fiatalabb Gracchus fiú, a ragyogóbb tehetség. Fivérénél radikálisabb beállítottságú reformer. Mint politikus jobban átlátta a helyzetet. Mint szónok is jobb: Cicero szerint az addig ismert legragyogóbb római szónok volt, s ezt a véleményét igencsak el lehet hinni, mert Cicero nem rokonszenvezett velük. Kr. e. 134-ben Scipio Aemilianussal Hispaniába ment, majd Szardínia quaestora volt L. Aurelius Orestesszel. 20 évesen a bátyja mellett triumvir, azaz a földosztó bizottság tagja egészen 129-ig. 29 évesen Kr. e. 123-ban tribunus és 122-re is megválasztották, bár nem jelöltette magát. Felesége P. Licinius Crassus lánya, Licinia volt, kettejük kapcsolata a romantikus regényírók tollára méltó legendás szerelem.

Igyekezett reformjaihoz a társadalom szinte valamennyi rétegét megnyerni. Célja: egyesíteni minden senatussal, az arisztokráciával szembenálló elemet. Politikája egyszerű képlettel leírható: a parasztság megmentése = erős hadsereg = erős Róma.

Ennek jegyében növelte támogatói számát. A parasztságot Tiberius agrártörvényének folytatásával, colonia alapítással és útépítésekkel állította maga mellé. A városi plebsnek a gabonatörvényekkel kedvezett. A hadseregben a ius provocationis kiterjesztésével vált népszerűvé. A szövetségesek az itáliai szabadoknak ígért polgárjog miatt támogatták. A lovagok a lex de provincia Asia értelmében bizton számíthattak a tartomány adóbérletére, valamint a provinciális visszaélések kivizsgálására állandó bírói bizottságok miatt nőtt tekintélyük. Intézkedéseinek következményeként a leghatalmasabb magistratura a tribunus plebis lett.

„Állítólag a törvény elfogadása után Gracchus így nyilatkozott: Egy csapással megsemmisítettem a senatust. Mert a lovagoknak – bírói jogkörrel való felruházása a lovagokat mint magistratusokat – a senatus fölé emelte, a senatus tagjait viszont egy szintre hozta a lovagokkal, vagy éppen alárendelt helyzetbe juttatta őket” – írta Appianos. Caius legnagyobb tévedése is ez volt, ugyanis a senatori rend előjogainak megsemmisítésével az egyes társadalmi osztályoknak évszázadokkal előbb megvolt egyenjogúsága nem állt vissza. Intézkedései a polgárháborúk korszakának heves viharokkal járó időszakát nyitották meg.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás