Comitium

Mint a népgyűlés helyszíne, a Forumon és egész Rómában a politikai élet központja volt. A legkorábban az V. század közepén említik létezését, bár első kialakítását Tullus Hostilius király idejére teszik. Kr. e. 338-ban kövezték ki eloször, majd az idők során ez elkopván Kr. e. 44-ben újrakövezték.

A Comitiumon magán három fontos intézmény találta meg működésének helyszínét: a törvényhozó népgyűlés, a végrehajtó senatus és maguk a hivatalnokok, amikor a néppel kívántak kapcsolatba lépni. A senatus a Curiában ülésezett, a hivatalnokok a Rostráról intéztek beszédeket az egybegyűltekhez. Az archaikus Róma legfontosabb emlékei ehhez a helyhez közel helyezkedtek el. Nagyon kevés emléke maradt ránk, hiszen egy nyitott tér volt, amihez tartozott ugyan néhány épület, de ezeket lebontották, amikor a Kr. e. I. században Caesar és Augustus újjászervezte a Forumot. A Comitium megjelenése az idok során ugyan többször megváltozott, de mégis mintegy fél évezreden szolgálta a római államot. Az itt folyó ásatások nem kevesebb, mint nyolc kövezettel borított alapot hoztak a felszínre és a Comitium elrendezésének legalább négy formáját.

Az archaikus kori Comitium

Az első burkolata Kr. e. 600 körüli, ami összhangban áll a Regia és a központi út korával. Az építést követő tűzvész Kr. e. 580 körül pusztította el, ekkor leégett a Regia is, ezután újraburkolták, majd az írásos hagyományok szerint Róma harmadik királya, Tullus Hostilius valamikor 570-550 között felépíttette a Curia Hostiliát, s ekkor állították fel a Lapis Nigert is. A harmadik burkolat Kr. e. 500 körüli. Ebben az időben készült el az első szónoki emelvény, a Rostra. Ezen helyezték el később a Tizenkéttáblás törvények másolatát. A Comitium ebben a többé-kevésbé változatlan formájában működött a köztársaság korai időszakában egészen Kr. e. 350–300 körülig, amikor ismét szükségessé vált a terület átalakítása. A Lapis Niger mellett oltárt állítottak, így létrejött a Vulcanal, Kr. e. 338-ban a Rostrát a latin háború győztes csatájának emlékére bronz hajóorrokkal díszítették. A Comitium nyugati oldalán felépült a Graecostasis . Ez a Rostrához hasonló emelvény volt, de az idegen követek számára fenntartva, akik, mint a hely neve is sugallja, eleinte leginkább görögök voltak, s itt gyülekeztek, amíg a senatus elé, a Curia Hostiliába bebocsátást nyertek. Ebben az időben kezdték a Comitiumon a hivatalos időszámítást nyilvánossá tenni. Bevezették azt a napi gyakorlatot, hogy a consulok egy hivatalos hírnöke, aki a Curia Hostilia lépcsőjén állt, hivatalosan jelentette be a dél és az este időpontját. Ennek meghatározása egyszerű módon történt. A hírnök figyelte a Nap állását, s amikor a Graecostasis és a Rostra között pontosan félúton állt, akkor volt dél. Amikor pedig a Columna Maenia és a Carcer közötti félúthoz ért, akkor jelentette be a napnyugtát. Az időt ezekhez a fix pontokhoz viszonyítva számították. A pontosabb időmérésre alkalmas napóra jóval később került Rómába, Kr. e. 263-ban a szicíliai görögöktől vették át használatát.

Az ősi Comitium emlékei közül ma csupán kettő található meg. Ezek a Vulcanal és a Lapis Niger.

A Comitium a köztársasági korban

Ebben a korszakban Kr. e. 300 és 250 között a Comitiumot teljesen átalakították. Ez valószínűleg már annak a görög kulturális hatásnak a következménye, amely az első pun háború után, a görög területekkel történt érintkezés során következett be. Megnagyobbították mind a Comitiumot, mind a Curia Hostiliát. Az új Comitium mintája a görög ekklesiastéria , a görög népgyűlés helye volt. Ennek nem négyszögletes, hanem kör alakú volt a formája, egy központi maggal, amely körül a fontos intézmények helyezkednek el. Így a Rostra a tér közepére került, a Graecostasis pedig ettől nyugatra helyeződött át. Ez a forma aztán a Kr. e. I. századig megmaradt. A kibővített Curia Hostilia a mai SS. Luca és Martina templomának szinte teljes területét elfoglalhatta. A templom alatt találtak egy mozaikrészletet, ami ennek a padozatából maradhatott fenn.

Sulla és a Curia Cornelia

A Kr. e. I. század a római polgárháborúk százada. Több reformer és diktátor igyekezett átalakítani a római államrendet, közülük L. Cornelius Sulla volt az, aki a senatus létszámát először emelte fel 300-ról 600-ra. A senatus régi épülete természetesen nem volt tovább alkalmas a testület üléseinek megtartására, így Kr. e. 80-ban Sulla hozzáfogott a Curia épületének kibővítéséhez. Ezt a tágasabbra és ekként kényelmesebbre alakított épületet aztán hol Curia Hostiliának, hol Curia Corneliának nevezték , de alapjaiban új épület volt. Ugyanakkor a görög stílusú Comitiumot lerombolták, csak a Rostrát és a Graecostasist tartották meg, egyébként új épületeket emeltek. Ezt a Comitiumot fekete kőtáblákkal kövezték ki. Sulla intézkedései megnyirbálták a néptribunusok hatalmát, így a népgyűlés szerepe is lényegesen kisebbé vált a római közéletben. Kr. e. 52-ben a Curia leégett, s Faustus Sulla kezdte meg újjáépíteni.

Caesar új Foruma

Caesar nagyszabású tervet készített a teljes Forum átalakítására, ami természetesen magát a Comitiumot is érintette. Tervei megvalósításában 44-ben bekövetkezett halála megakadályozta, de vagyonának és szellemi hagyatékának örököse, Augustus ezt is befejezte, mint általában nagy elődje megkezdett műveit. Caesar a Comitium szakrális és politikai intézményeit a Forum központi útja mellé helyezte át. Így a Rostrát is ide tették át, a Graecostasist végleg elhagyták és a Curia Corneliát Felix (Felicitas) temploma mellett állították fel. A senatus számára egy teljesen új épületet emeltek, a Curia Iuliát, ami a mai napig is áll, s úgy helyezkedik el, hogy a régi Curiával együtt összeköti a régi Forumot az újjal, a Forum Iuliummal.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás