Doliola

A térképen jelölt hely egy valódi történelmi és régészeti rejtély. Jómagam természetesen nem tudom megoldani, de a jelenleg látható, s turista szemmel nem túlságosan látványos vagy izgalmas romocskák alatt sokkal érdekfeszítőbb történeteket sejtek, mint akármelyik szemrevaló rom mögött. Ezen a helyen több történelmi emlék helye is lehet. Egyesek azt gyanítják, hogy ezen a helyen állt Domitianus szobra. Ezt gondolják a „Busta Gallica” lelőhelyének és ettől függetlenül a kutatók egy másik emléket is ugyanide helyeznek. Ez a Doliola. A latin szó eredetileg a nagy tároló edények kicsinyítő képzős változataként hordócskát, edényt jelent. A Doliola ebből következően a Forumon egy olyan helyet jelöl, ami valahogyan kapcsolatban áll valamilyen edénnyel. A központi rész a vallásos szertartások területe volt, több vallásos rítus nyomait is fellelhetjük ugyanezen a helyen. Itt található az a szent hely, az a környék, ahol Varro szerint a római rítusokat alapító Numa Pompilius eltemette a rítusokhoz általa használt, megszentelt edényeket. Ezt a megszentelt helyet használták a Vesták áldozati helyül a gall invázió idején, feltehetően emberáldozattal is távol kívánták tartani a gall katasztrófát, esetleg a bűnös Vestákat itt áldozták fel.

Maga az emlék a Forum Boarium és a Cloaca Maxima találkozásánál lelhető fel. Ezt a helyet tilos volt beszennyezni. Magukról az itt talált edények tartalmáról több verzió is kering az irodalomban. Egyesek szerint hamvvedrek voltak, mások Numa áldozatbemutató edényeinek tartják, ismét mások a Vesták vagy más papi testületek szent edényeit vélik bennük felfedezni, amelyeket a gall invázió alatt temettek ide.

1901-ben Ianus Quadrifons diadalívének délnyugati sarkától 22 méter távolságra kis fülkékre találtak, mindkét végükön végigfutó folyosóval, amely egy föld alatti boltozatos alagutat alkotott. Maguk a fülkék igen kicsik, 1,95 X 1,8 méteresek voltak, 1,8 méter magasak. Minden fülkében egy pad állt. A padlója 3,25 méterrel a Forum Boarium antik padozata, és 4,5 méterrel a jelenlegi Via del Velabro szintje alatt helyezkedik el. Az építmény a köztársaság utolsó századából való és a locus saxo consaeptus-nak, annak a föld alatti börtönnek tűnik, amiben a leírások szerint Kr. e. 215-ben két görögöt és két gallt temettek el élve. Ilyen élő emberáldozatokkal felszentelt helyet a Forum Boariumon is találunk. De valószínűleg nem ezeket találták meg. Az ásatások során egy 25-30 év közötti férfi és egy 14-15 éves lány csontvázára bukkantak. Mindketten mellékletek nélkül voltak eltemetve. A csontvázak helyzete arra enged következtetni, hogy egy szakrális gyilkosság áldozatairól van szó, akiket vagy feláldoztak az isteneknek, vagy egy szüzességi fogadalmát megszegett Vesta temetkezési helye lehetett. A kitűnő állapotban megmaradt áldozatok mellett terrakotta edényeket is találtak, a dolii-nek nevezett típusból, amelyek nagyjából a Kr. e. 390 tájáról származnak. Ez azt sugallja, hogy az 1904-ben megtalált építményben több korszak rítusai együttesen kerültek napvilágra, ez a hely maga a Doliola lehet, az a terület, ahol a római kultuszokat alapították, s a amit későbbi időkben újból emberáldozattal szenteltek fel.

A Doliolát több alkalommal is helyreállították, legutoljára Constantinus császár idején. (ld. 48. emlék)

Ejtsünk néhány szót a kutatók által nagyjából ugyanide helyezett emlékekről is.

Busta Gallica (Gall sírok): egy hely, amit „media in urbe”, azaz a város közepén megjelöléssel elég nagy topográfiai talányt feladva jelöl Livius. Varro szerint itt temették el a gallokat azután, hogy Camillus visszahódította tőlük Rómát. A történet egy másik, de a Liviusénak nem különösen ellentmondó verziója szerint maguk a gallok temették el itt halottaikat, aki a város ostromakor elestek. Hogy éppen ezen a helyen lett volna, semmi se utal rá, mindössze a korai idők temetőinek közelsége. Egy Sulla korabeli időből származó leírás szerint ezekhez a sírokhoz valamiféle lépcsőkön lehetett lejutni. Ezeknek azonban ma már semmi nyoma.

Domitianus lovas szobra: Kr. u .91-ben állították fel Domitianus bronz lovas szobrát a germán hadjáratának emlékére. A szobor részletes leírását Statiusnál találjuk meg. Alapzatát 1903-ban találták meg a Forum központi részén. Ez 11,8 méter hosszú, 1,5 méter széles és mélyen a legutóbbi talajréteg alá volt süllyedve. Az alapzat tetején három négyszögletes travertin tömböt találtak, amelyek 0,44 m hosszúak és 0,15 m szélesek voltak. Ezek kétségtelenné teszik, hogy valamilyen szobor állhatott rajtuk. Az alapzat keleti végénél egy travertinnel bélelt lyukat találtak, amelyben edények voltak, amik tele voltak homokkal, kőtörmelékkel, szurokkal, teknőspáncél darabokkal, s ezek közt találtatott egy darabka arany, amelyre kristályt erősítettek, de mindez, bár igen rejtélyes, nem tűnik temetkezési mellékletnek. Egy Hülsen nevű régész arra a következtetésre jutott, hogy mindössze arról lehet szó, hogy a munkás, aki az emlékmű alapját ásta egy korai időkből származó temetkezési helyre bukkant, s az ott talált tárgyakat elvinni nem mervén, bealapozta az emlékmű alapjába. Mégis elgondolkodtató, hogy mit találtak, s hogy az vajon egy ősi temetőhöz, vagy a Doliolához tartozott-e.

Domitianus szobrát minden kétséget kizáróan közvetlenül a rossz emlékezetű császár halála után le is rombolták, s az alapzatot a Forum kövezete alá rejtették. Később ide Traianus egy épületet emeltetett, de nem azt a császári tribunált, amit a Forum egyik olasz ásató régésze, Boni vélt ide helyezni Plinius félreértelmezésével.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás