A Forum Iulium (vagy más néven Forum Caesaris) volt az első a tudatos politikai célzattal létrehozott császári Forumok sorában. Látványos emléke a politikusok azon igényének, hogy önmaguk alakítsák ki a róluk alkotott képet. Egyszersmind nagyszerű megjelenítése volt saját politikai hatalmuknak is. Caesar nyilvános fellépései alkalmával a hellenisztikus uralkodók mintáját követte: elefántokon vonult a diadalmenetekben, külsőségekben is áthágott minden köztársasági normát. Caesar, mint Ciceróhoz írt leveléből kitűnik, Kr. e. 54-től gyűjtötte a pénzt, hogy meg tudja vásárolni azokat a telkeket, amelyen méltó Forumot építhet magának. Látványos versenyfutás kezdődött ugyanis közte és Pompeius között, aki egy évvel azelőtt szenteltette fel színházát és Venus Victrixnek ajánlott templomát.
Caesar ennél többre vágyott, a politikai élet színterét kívánta új formában létrehozni, úgy, hogy az építkezés nagyszerűsége bámulatot keltsen mindenkiben. Popularista politikájával összhangban olyan teret kívánt létrehozni, ahol a legszegényebbek is úgy érezhették, hogy részük van Róma gazdagságából. Forumának telkeit több mint egymillió sestertiuson vásárolta meg tulajdonosaitól. A szükséges összeget a gall hadjárat hadizsákmányából teremtette elő. Egyes tudósítások szerint 60 millió sestertiust áldozott a Forum felépítésére, de a végső összeg ennél lényegesen több, mintegy 100 millió sestertiusra rúgott. (Összehasonlításként: a senatori rendhez való tartozás vagyoni censusa 1 millió sestertius volt, azaz 100 senator vagyonát költötte erre a célra.)
Az építkezés elkezdődött, Kr. e. 46. szeptember 26-án fel is szentelték, de Caesar már nem érte meg teljes elkészültét, az építkezést örököse, Augustus fejeztette be. Az oszlopsoros porticusokkal övezett tér volt a politikai aktivitás színtere, ennek hátsó oldalán egy templom emelkedett, amit Venus Genetrixnek szenteltek. A templomot tudatosan helyezte a tér végére, lezárta és egységbe foglalta az egész építészeti együttest. Ez minden ponton egybehangzott azzal az ideológiai szereppel, amit a hellenisztikus propaganda szentélyekre vonatkozó eszköztárából kölcsönzött. Ez az elrendezés aztán a későbbi forumok mintájául szolgált.
A Forum területének megválasztása azt sugallta, hogy a dictator nem kívánt eltávolodni a Curia által reprezentált régi központi végrehajtó hatalomtól, a senatustól. A Forum tájolása a szintén új Curia Iulia tájolásához igazodik, amellyel a déli sarkán érintkezett. Az a változás, amit ez az építkezés, amibe az új Rostra, a Curia átépítése és az új Forum felépítése jelentett, már nem csupán építészeti változás volt, a réginek újjal való felcserélése, hanem ugyanakkor tudatos politikai program is.
A Forum teljes területe 160 x 75 méter, a központi téré 115 x 30 m. Formája hosszan elnyújtott téglalap, aminek központi tere körül oszlopcsarnokok és a két oldalán egy-egy egyhajós porticus övezett. Teljes területe ezekkel a porticusokkal és fallal záródott. A délnyugati oldal fala 12 méter magas és 3,7 m széles peperino építmény volt és néhány kisebb árkáddal egy folyosón keresztül a Forum Romanumra nyílt. Eredetileg Caesar úgy építette meg a Forumot, hogy nem adott helyet a kereskedelmi ügyleteknek. Az arisztokrácia társas érintkezésének színhelye volt, politikai és jogi döntések, tárgyalások folytak rajta. A Forum Romanumról ide helyeződött át az állami élet politikai súlypontja. Ennek az elgondolásnak a hátterében az a perzsa minta állt, ami élesen elválasztotta a kereskedelmi ügyleteket az állami élet működésének színterétől.
Ez az új Forum, a réginél pompázatosabb és gazdagabb megjelenésével lényegesen különbözött a régitől, amit ebben az időben kezdtek „Forum Magnum”-nak, a „Nagy Forum”-nak nevezni, ami méreteit és nem politikai funkcióit jelezte. Nem sokkal később azonban ez a Forum is átalakul a régi, a hagyományosan megszokott formáknak teret adó köztérré. Augustus korától kezdve az oldalsó oszlopcsarnokok itt is otthont adtak az üzleteknek. Ezeket Traianus újíttatta fel. A különböző nagyságú tabernák azonban némiképp megőrizve Caesarnak a politikai és gazdasági ügyleteket elkülönítő szándékát – nem a Forumra, hanem a Capitoliumra vezető Clivus Argentariusra néztek.
Egy félkör alakú oszlopsor a délkeleti oldalon a Traianus kortól kezdődően egy hatalmas nyilvános illemhelyre vezetett, aminek alapjai a padlózat alatt kis téglapillérekkel a csatornába vezettek. Külső része minden bizonnyal kör alakú korláttal volt fedve, a középső része fedetlen volt, hogy szabadon kaphasson fényt és biztosítsa a levegő áramlását. Funkcióját tekintve nyilvános WC volt, aminek megjelenése éppoly fényűző volt, mint a Forum egyéb épületeié, falait márvánnyal fedték, erre nézve bizonyságul szolgálnak azok a rögzítő nyílások, amelyek a megmaradt részeken láthatók. A belső rész travertin konzoljai körben 50 személy számára biztosítottak „ülőhelyet”. Ez az emlék nemcsak korának, de az egész ókornak legnagyobb illemhelye volt, ami a korabeli higiéniai viszonyokra enged következtetni.
A porticus délnyugati részén Traianus hozzátoldott egy oszlopokból álló kéthajós folyosószerű építményt, aminek két szárnya egészen a Capitoliumig nyúlt. Ezek a folyosók adtak otthont a tanernaknak. Ez a funkciója aztán a későbbi császárforumok megépültével erősebb lett, mint Caesar eredeti elképzelése, a IV. századból származó források a Forumot már mint Basilica Argentariát emlegették, ami a Clivus Argentariusból, annak az útnak az elnevezéséből adódik, amire nyílt. A név még jelez egy dolgot: az itt működő üzletek speciális árukészlettel rendelkeztek, bronz- és ezüstárut árultak.
A későbbiekben ismét változott a porticus rendeltetése: iskolaként használták. Erre utal az a falfirka, ami az Aeneis néhány sorát tartalmazza. A grafiti, ami talán korabeli „puska” lehetett, ma is látható a fal vakolatrétegében. Ugyancsak a falfirkákból ismerjük az egyik iskolamester, Caecilius Eros nevét, s talán őt és társait ábrázolja az unatkozó diákok megörökítette karikatúrák és komikus portrék valamelyike.
A Forum leglátványosabb épülete a Venus templom volt. Caesar a pharsalosi csata emlékműveként eredetileg Venus Victixnek (A Győzedelmes Venus) szánta, de Pompeius temploma miatt megváltoztatta tervét, nem kívánt konkurálni vetélytársával az istennő ilyen irányú kegyeiben, és Venus Genetrixnek (az Ősanya Venus), a Iulius nemzetség legendás isteni ősének ajánlotta. A templom márványból készült. Etruszk stílusú homlokzatán nyolc, két hosszanti oldalán kilenc-kilenc korinthoszi oszlop állt, a hátsó oldalon nem volt oszlop.
Ezt az építészeti elrendezést periptero sine postico -nak nevezik, és alkalmazása szintén az etruszk korra megy vissza. Egy főhomlokzati és két kisebb oldalsó lépcsősor vezetett fel a római szokás szerint magas podiumon álló épülethez. Újításnak számított az apszis mögötti fal, ebben a formában először jelent meg a római építészetben. Az épületben Venus szobra mellett Caesarét és Cleopatráét is elhelyezték. Számtalan műkincset gyűjtött össze Caesar ebben a templomban. Többek között görög festményeket, mint például Timomachos képeit Aiaxról és Medeáról, híres gemmagyűjteményét (dactyliothecae) és a Britanniából származó igazgyöngyökkel díszített mellvértet. A Venus szobrot Arkesilaos, Caesar korának ünnepelt szobrásza készítette. Caesar halála után a megistenült Iulius szobrát is elhelyezték az épületben.
A Forum Kr. u. 80-ban leégett, a Venus templomot Domitianus a Flavius kor ízlésvilága szerint helyreállította. Az egész Forumot 113. május 12-én Traianus újból felszentelte, ugyanakkor, amikor saját Forumát is. Ennek az újabb helyreállításnak az emlékét őrzik a felállított oszlopok és az entablatura, míg a Forum többi része a későbbi időben teljesen összedőlt. Ennek egyik oka egy 283-as tűz volt, ami után Diocletianus ugyan a Forum egy részét még helyreállította, de a későbbiek során tovább pusztult. A tűzvésztől megmentett kincsek között volt Timomachos egyik festménye, amit a fent említett párjával együtt Caesar Kyzikosról hozott, hat dactylothecae (finoman metszett kő, gemma) és Cleopatra arany szobra. A Venus Genetrix templom gazdag díszítései mindkét építtető, az eredeti Caesar kori és a Traianus kori díszítőmesterek munkáját egyaránt megőrizte.
A Forum közepén Caesar lovas szobra állt. Caesar a dictatorok páncéljában ült a lovon. Maga a ló Bucephalosra, Nagy Sándor híres lovára utalt, s így áttételesen megadta Caesar katonai propagandájának lényegét. A templom előtt egy istennőkkel övezett forrás (kút) helyezkedett el, amit „Appiades”-nek neveztek. Az „Appiades” elnevezés a római vallás öt istennőjét jelöli, azokat, akiknek az Appianus-féle vízvezeték mentén szobruk állt, azaz Concordiát (Egyetértés), Minervát, Paxot (Béke), Venust és Vestát.
Ezen a Forumon állította fel tizennégy kis-ázsiai város Tiberius hatalmas méretű szobrát, hálából, amiért segítségükre volt a 17-es és 23-as földrengés után.
A templom első ásatásai a XVI. században kezdődtek, ekkor napvilágra került a peperino és travertin alapzat jó része, illetve számos oszlop és fríz töredék. Ezek egyike, az architráv egy darabja jelenleg is látható a Villa Medicibe beépítve. Az 1930-as ásatások számos újabb díszítőelemet feltártak, jelenleg szisztematikus feltáró munka folyik a tabernaek belső területén.
© T. Horváth Ágnes