Magtárként és gabona- és élelmiszerpiacként funkcionáló épület volt, amit valószínűleg Marcus Vipsanius Agrippa építtetett a Vicus Tuscuson a Tiberius palotájának mellékszárnya alatt. A hatalmas „áruház” három központi udvar körül csoportosuló kétemeletes épületegyüttes volt, amelynek helyiségei raktárul és boltocskául szolgáltak. Mindegyik udvar vízszintes fából készült tetővel volt fedve, amelyet téglából épült oszlopok tartottak. Valamennyi udvar közepén egy védőistenségnek emelt oltár és egy kút állt. Az épületegyüttes homlokzata előtt a Vicus Tuscus hosszában egy travertin porticus húzódott. A középkor során az udvarokat házakkal építették be, így teljesen megváltoztatták a terület képét.
A magtárak három udvarát a ránk maradt korabeli Róma térképek két töredéke is feltüntette a Clivus Victoriae és a Vicus Tuscus között. Innen az 1904-ben megkezdődött ásatások a felszínre is hozták az épületegyüttes hatalmas maradványait.
A felfedezett maradványok egyike, egy eredeti helyén megtalált oltár, amelyet a Genius Horreorum Agrippianorum-nak (A Horrea Agrippianák Geniusának) emeltek, s melynek felirata kétséget kizáróan azonosítja a helyet. A feltárt rész egy trapéz alakú udvarból áll, amelyet opus quadratum technikával készült, korinthoszi oszlopokkal díszített négyszögletes fülkék vesznek körül. Az építmény kora az oszlopfők stílusából is következően Augustus-kori. Az északkeleti hátsó fal is opus quadratum volt eredetileg, de ezt téglával állították helyre Domitianus alatt.
Az épület ugyanolyan tájolású, mint a Domus Tiberiana.
Marcus Vipsanius Agrippa (Kr. e. 64/63–Kr. e. 12)
Római hadvezér és államférfi, Augustus barátja. Alacsony sorból származó, igen tehetséges és feltörekvő ifjú volt. A polgárháború alatt lett a későbbi császár elválaszthatatlan kísérője, s mint igen kiváló hadvezér, számos, Augustusnak tulajdonított, zseniális győzelem igazi kivívója. Ezek között meg kell említeni a Kr. e. 40-ben megvívott perusiai szárazföldi, a Kr. e. 36-ban Pompeius ellen Mylainál és Naupaktosznál kivívott tengeri és a Kr. e. 31-ben Antoninus és Cleopatra ellen megnyert actiumi tengeri csatákat. Gallia helytartójaként Kr. e. 39–38-ban átkelt a Rajnán és a birodalmat fenyegető ubuisokat a mai Köln vidékére telepítette. Augustus maximálisan elismerte katonai tudását, haláláig ő irányította a Birodalom hadügyeit. Augustus helyetteseként szerepelt, a annak lányával, Iuliával kötött házassága révén, mint a császár vejét, a birodalom második embereként ismerték el. A birodalom három legfontosabb politikusa, akik a principatus rendszerének kialakításában igen fontos szerepet játszottak, Augustus, Agrippa és a nagy irodalomszervező, Maecenas volt.
Agrippa Rómában igen népszerű volt, hatalmas magánvagyona egy részéből tekintélyes méretű nyilvános középületeket emelt. Így Kr. e. 27–25 között megindította a Pantheon építését, vízvezetékeket építtetett, amik között szerepel a nemausisi (Nimes) ún. Maison carrée és talán ő volt a Lugdunum (Lyon) melletti Pont du Gard építtetője is. Ő vezette a birodalom felmérését, amit „Augustus-féle népszámlálás”-nak is szoktak nevezni, de valójában olyan számbavétele volt a Birodalomnak, amely alapján egy nyilvánosan felállított világtérképet készítettek. Ez volt a mintája a ránk maradt ún. Peutinger-táblának.
Agrippa íróként is népszerű volt, különösen a földrajz tudománya érdekelte, egyebek mellett földrajzi kommentárokat írt.
Agrippának számos gyermeke született. Első felesége Pomponia Caecilia Attica, Cicero barátjának, Atticusnak a lánya volt. Tőle született Vipsania Agrippina, aki a későbbi Tiberius császár első felesége lett. Nem tudjuk, hogy amikor Agrippa elvette Claudia Marcellát, Augustus unokahúgát, akkor özvegy volt, vagy elvált-e Atticától, és politikai házasságot kötött a császár rokonával. Claudiától született lánya Vipsania Marcella. Ez a házasság nem volt túl szerencsés, ezért Agrippa elvált tőle és elvette Iulia Caesarist, vagy ismertebb nevén Iulia Maiort (id. Iulia), Augustusnak a Scriboniától született egyetlen lányát. Ő öt gyermeket szült Agrippának, három fiút, Gaius Caesart, Lucius Caesart, akiket Augustus később örökbe fogadott, és Postumus Agrippát; valamint két lányt, Agrippina Maiort, Germanicus későbbi feleségét és Caligula anyját, és Vipsania Iuliát (Iulia Minor, vagy ifj. Iulia), aki Lucius Aemilius Paullus felesége lett.
© T. Horváth Ágnes