Egyike a Forumon valaha állt szobroknak. Mars, Róma legendás alapítóinak apja, a római világhatalom megalapozója és védelmezője volt, számos emléket szenteltek neki. Ezek közül való a Maxentius császár idején felállított szobor, melynek talapzata a Curia mellett található.
A felirat szövege:
MARTI INVICTO PATRI
ET AETERNAE VRBIS SVAE
CONDITORIBVS
DOMINVS NOSTER
I[M[P(ERATOR) MAXENTIVS P(IVS) F(ELIX)]
INVICTVS AVG(VSTVS)
„Marsnak, a legyőzhetetlen atyának és örök városunk alapító urának a boldog és kegyes Maxentius császár, a legyőzhetetlen fővezér”
Mars
A görög mitológiában Árész. Övé a véres harc, az öldöklés. Gyermekei is a szertelen indulatok megtestesítői: Deimosz ( ‘Rémület’ ) (római Metus) és Phobosz (‘Félelem’ ) (római Pallor ‘sápadtság’).(A Mars bolygó két holdját róluk nevezték el.). Két állandó kísérője Erisz ( ‘Viszály’ ) és Énüo ( ‘Vérszomj’ ). Tisztelete mint hadistené Athénéével szemben egyértelműen háttérbe szorult. Az emberek között sem volt túl népszerű. Még a háborúzást fő foglalkozásként űző Spártában sem jutott oltárára értékesebb áldozat a kutyakölyköknél. A görögök ezzel együtt szépnek képzelték, sok nővel összehozták, többek között Aphroditével is volt viszonya. Törvényes feleségre azonban nem tartották méltónak. Egyedül „szülőhazájában”, Thébában tették meg Aphrodité férjének és mint pestist pusztító istent igen tisztelték.
Mint hadisten, tehát itt a másodhegedűs szerepét játssza, annak ellenére, hogy nyers testi erejét mindenki elismeri. Kudarcai azonban sorozatosan bukkannak elő többek között Homérosz lapjain. A görögök ellenszenve abba is megnyilvánult, hogy megtették ellenségeik patrónusának, a trójai háborúban a trójaiak oldalán harcolt, itt Diomédés Athéné segítségével megsebesítette, mire 20 000 emberként ordítva tért vissza az Olymposzra (Ennyivel ért fel?). Máskor Athéné dobott egy súlyos követ a nyakába, ami alatt a földre bukik. Lám, a gyönge nő legyőzi a nyers erőt? Nincs mindig szerencséje a csatában, ennek ellenére a győzelem atyjának nevezik.
A rómaiaknál annál becsültebb, minden római ősatyja, a birodalom „szülőatyja”. Nevét az etruszk Mavorsból eredeztetik. A római év Mars havában, márciusban kezdődött. Több ünnepet és templomot is szenteltek neki.
A római Mars sokkal nagyobb tiszteletben állt, mint görög párja. Szerintük Róma alapítójának, Romulusnak az apja volt, s mint ilyen, a rómaiak által mindenek fölé helyezett apai hatalom miatt feltétlen tiszteletet élvezett. Több ünnepe is volt. Így márciusban 12 papja, a Saliusok (ugrók) egy régi dal éneklése közben fegyvertáncot jártak. Ezzel adták tudtára a népnek az év hadakozásra alkalmas időszakának eljövetelét. Ez volt a rómaiak évkezdete.
Az ezt követő ünnepsor mind a háborúra való felkészülés jegyében folyt. Február 27-én és március 14-én volt az Equirria, a lovak mustrájának ünnepe, ekkor kocsiversenyeket is tartottak. Március 19-én és 23-án a Quinquatrus, a fegyverek és harci trombiták tisztítása.
A hadjáratra alkalmas idő leteltével is volt egy ünnep, október 19-én az armilustrium, a fegyvertisztítás ünnepe. Minden hadjárat előtt áldozatot mutattak be Marsnak, és hitük szerint az isten láthatatlanul haladt a seregük előtt. Több temploma is volt Rómában, a március hónapot és a Mars mezőt neki szentelték. Szent állatai: a vérszomjas farkas és a kakas. Mindkettő harcias, az egyik a római, a másik a görög mitológiából ismerős. (A kakas azért, mert ezzé változtatta szolgáját, Alektryónt, aki aludt ahelyett, hogy őrködött volna, mikor ura látogatóban volt Aphroditénél, s így meglephette őket Hephaistos, akit Helios figyelmeztetett szarvaira.)
Ábrázolása a római művészetben kissé eltér a görögtől: erős, izmos nyakú, sűrű, rövid hajú férfinak ábrázolták széles mellel és fenyegető tekintettel. A hatalmas testű embert ma is marciális termetűnek nevezik. A rómaiak szerint felesége Bellona volt .
© T. Horváth Ágnes