( Bacchus-szentélyecske )
A középkori porticusszal szemben található. Kis, kerek alaprajzú templom volt, ami az isten szobrát rejtette magában. A sacellum szemben a templomokkal sohasem volt fedett.
A szentély korát vagy még inkább a szentélyecske helyreállítását az ásatáskor előkerült pénzérme alapján, Antoninus Pius korára datálják. kevés maradt meg belőle, az architráv körbefutó feliratának megtalált darabját az Antiquarium Forensében őrzik.
Az építményhez kapcsolódóan:
Bacchus:
Eredetileg görög boristen. Dionysos másik nevének a Bacchosnak latinizált változata. Bacchus a szőlőművelés mellett a földművelés istene is. A meghaló és feltámadó istenek körébe tartozik. Görög kultuszának egyik központja Delphoi volt és évente kétszer rendeztek számára ünnepet. Ezek Dionysoshoz kapcsolódó, eredetileg az ión phratriák (nagyjából a nemzetségeknek megfelelő csoportok) közös ünnepén rendezett ünnepi játékok voltak. Ezen a néven kettot különböztettek meg: A nagyobbik (a drámai bemutatókkal) Elaphébolión 10-14. napján volt, s a tavaszi ünnepekhez tartozott; a kisebbik Dionysia Gamélión 12. napján volt, a téli ünnepkörhöz kapcsolódó hálaünnepek voltak.
Rómában az istenséghez tartozó mysteriumokat szigorúan szabályozták. A misztikus-orgiasztikus ünnepet bacchanáliának nevezték, amin eredetileg csak nők vehettek részt. Itáliába a déli görög telepeseken keresztül került Etruriába, s innen Rómába Kr. e. 200 körül. A bacchanaliák három napig tartó ünnepét az Aventinus melletti Simila barlangban tartották március idusát követően.
Paculla Annia főpapno Livius szerint jelentősen megváltoztatta a kultuszt, Ekkor vált az elszabadult érzelmek, politikai cselszövések, bűncselekmények helyszínévé. A vad, olykor bűnös kicsapongások miatt ezért Kr. e. 186-ban a senatus egy határozattal szigorú keretek közé szorította az ünnepet. Az ún. Senatus consultum de Bacchanalibus, azaz a Bacchanáliákról hozott senatusi határozat szövegét 1640-ben egy bronz táblára vésve Bariban megtalálták, ma Bécsben látható.
Bacchus eredetileg Liber , vagy Liber Pater a római mitológiában. Ő volt a termékenység és a bor istene. Női párja Libera, aki a görög Persephonéval vagy a krétai Ariadnéval szoktak azonosítani. Ceres gabonaistenhez kötodő kultuszukat az Aventinuson ápolták.
A tiszteletükre rendezett ünnepet Liberaliának nevezték. Eredendően a földművelők március 17-én rendezett ünnepe. A római felserdült ifjak férfivá avató ünnepe is, hiszen általában ezen a napon öltötték fel először a toga virilis-t, a férfitógát, azaz a gyermekkorból kilépve ezen a napon ünnepelték férfivá válásukat.
© T. Horváth Ágnes