Az Aedes Concordiae és a Porticus Deorum Consentium között, a Saturnus templom háta mögött áll a Clivus Capitolinuson. Kr. u. 79-ben, Vespasianus halála után kezdték építeni, majd a császárkultusz, azaz a haláluk után isteni tiszteletben részesített császárok kultusza jegyében neki és őt a halálban gyorsan követő fiának ajánlották. Az építkezést közvetlenül apja halála után Titus kezdte el, majd az ő halála után Vespasianus kisebbik fia, Domitianus fejezte be. Később Septimius Severus és Caracalla idején restaurálták.
Klasszikus, hét oszlopos prostylos-stílusban épült. A három ma is álló korinthoszi oszlop a pronaosból maradt fenn. Ezek keretezték a cellát, amelyben az isteni tiszteletben részesített uralkodók szobrai álltak. Rendkívül beszédes az oszlopokat lezáró párkánysor, amelynek frízén az isteneknek bemutatott áldozat kellékei láthatók.
Ennek a megmaradt darabjai ma már nincsenek együtt, egy kisebb részük eredeti helyén, a Forumon maradt, másik részét elmozdították, és a Tabulariumban található. Az ugyancsak fennmaradt dedikációs felirat „DIVO VESPASIANO AUGUSTO S P Q R IMPP. CAESS. SEVERUS ET ANTONINUS PII FELICES AUGG. RESTITUER” („Az isteni Vespasianus Augustusnak [állíttatta] a senatus és a római nép. Severus és Antonius Pius császárok helyreállították”) nem említi ugyan Titust, de az antik forrásokból tudjuk, hogy neki is ajánlották.
A 22 × 33 méteres podiumot, amin a templom állt és a lépcsőt 1811-ben állította helyre Giuseppe Valadier.
A templom egy másik feliratának előkerülése kisebb vihart kavart a szakirodalomban, ugyanis azt a nagy problémát vetette fel, hogy az építmény eredetileg nem a császárkultusz szentélye lehetett, hanem Iuppiter temploma volt. Ezt Domitianus idején építették és Septimius Severus és Caracalla idején állították helyre. Erre vonatkozóan azonban jelenleg több anyag nem áll rendelkezésemre.
© T. Horváth Ágnes