A Forum egyik legtitokzatosabb funkciójú maradványa. Sokáig mindössze jelzőtáblának tartották, amely Róma közepét, s ily módon az egész római világ közepét jelezte. A Septimius Severus diadalív és a Rostra között található, az utóbbi háta mögött, két templom szomszédságában. Valószínűleg azonos az irodalmi emlékekben Mundus nak nevezett építménnyel.
Az Umbilicus Urbis azt a pontot jelöli, ahol magát a Várost megalapították. Az irodalmi szövegek megőrizték azt a legendát, hogy maga Romulus jelölte meg egy kör alakú gödörrel azt a helyet, ahol magát a várost megalapította. Ekkor kézen fogva ide vezette a város valamennyi új polgárát, s erre a helyre kellett áldozatul vinniük egy-egy marék földet szülőföldjükről, s itt kellett ezután áldozatként felajánlaniuk az év első friss gyümölcsét.
Az Umbilicus Urbis az irodalmi hagyomány Mundusának lehetett a része. A „ mundus ” szó maga latinul a „ világot ” jelenti, s maga az építmény is ezt szimbolizálta. De nem úgy, ahogyan elképzelték, nem a római világ közepének megjelölésével, hanem valóban magát a világmindenséget, az élők és holtak birodalmát. Volt egy föld alatti és egy föld feletti része. Úgy tartották, itt van az Alvilág kapuja, ami része volt a föld alatti építménynek, és amit itt minden évben három alkalommal kinyitottak. Ezek a napok „ dies nefas ”-nak, azaz tilalmas, baljóslatú napnak számítottak, amikor tilos volt bármiféle közügyet intézni, tilos volt a házasságkötés, adásvétel, bármi olyan ügy intézése, ami balul sülhet el. Ennek az állt a hátterében, hogy elképzelésük szerint az Alvilág kapujának kitárásával a gonosz szellemek szabad bejárást kaptak az élők birodalmába. A tilalom megakadályozta, hogy az ártók beavatkozzanak az élők világának dolgaiba.
Maga a pont, ahol felépült, egyéb értelemben is szimbolikus: összeköti az élők és a holtak világát, azaz a Forum szakrális funkciókat betöltő részét a világi közigazgatást intéző helyekkel.
A ma látható rész a Mundus föld feletti része lehetett. Amit megnézhetünk, egy 4,45 m átmérojű, kör alakú téglaépítmény. Eredeti formája valószínűleg a Kr. e. II. században készült, de a most is megtekinthető maradványok Septimius Severus korából valók. Feltehetően, amikor felépítették a diadalívet, ledőlt, vagy lebontották, s új Umbilicus Urbist kellett építeni, amihez felhasználták a régi maradványait is.
© T. Horváth Ágnes