Umbilicus Urbis Romae

A Forum egyik legtitokzatosabb funkciójú maradványa. Sokáig mindössze jelzőtáblának tartották, amely Róma közepét, s ily módon az egész római világ közepét jelezte. A Septimius Severus diadalív és a Rostra között található, az utóbbi háta mögött, két templom szomszédságában. Valószínűleg azonos az irodalmi emlékekben Mundus nak nevezett építménnyel.

Az Umbilicus Urbis azt a pontot jelöli, ahol magát a Várost megalapították. Az irodalmi szövegek megőrizték azt a legendát, hogy maga Romulus jelölte meg egy kör alakú gödörrel azt a helyet, ahol magát a várost megalapította. Ekkor kézen fogva ide vezette a város valamennyi új polgárát, s erre a helyre kellett áldozatul vinniük egy-egy marék földet szülőföldjükről, s itt kellett ezután áldozatként felajánlaniuk az év első friss gyümölcsét.

Az Umbilicus Urbis az irodalmi hagyomány Mundusának lehetett a része. A „ mundus ” szó maga latinul a „ világot ” jelenti, s maga az építmény is ezt szimbolizálta. De nem úgy, ahogyan elképzelték, nem a római világ közepének megjelölésével, hanem valóban magát a világmindenséget, az élők és holtak birodalmát. Volt egy föld alatti és egy föld feletti része. Úgy tartották, itt van az Alvilág kapuja, ami része volt a föld alatti építménynek, és amit itt minden évben három alkalommal kinyitottak. Ezek a napok „ dies nefas ”-nak, azaz tilalmas, baljóslatú napnak számítottak, amikor tilos volt bármiféle közügyet intézni, tilos volt a házasságkötés, adásvétel, bármi olyan ügy intézése, ami balul sülhet el. Ennek az állt a hátterében, hogy elképzelésük szerint az Alvilág kapujának kitárásával a gonosz szellemek szabad bejárást kaptak az élők birodalmába. A tilalom megakadályozta, hogy az ártók beavatkozzanak az élők világának dolgaiba.

Maga a pont, ahol felépült, egyéb értelemben is szimbolikus: összeköti az élők és a holtak világát, azaz a Forum szakrális funkciókat betöltő részét a világi közigazgatást intéző helyekkel.

A ma látható rész a Mundus föld feletti része lehetett. Amit megnézhetünk, egy 4,45 m átmérojű, kör alakú téglaépítmény. Eredeti formája valószínűleg a Kr. e. II. században készült, de a most is megtekinthető maradványok Septimius Severus korából valók. Feltehetően, amikor felépítették a diadalívet, ledőlt, vagy lebontották, s új Umbilicus Urbist kellett építeni, amihez felhasználták a régi maradványait is.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás