Venus

Ez a hatalmas templom Hadrianus császár idején 121–135 között épült a Velia dombon. Pontosabban 135-ben felszentelték a templomot, de valószínűleg csak Antoninus Pius alatt fejezték be. A Maxentius bazilika és a Colosseum, illetve a Via Sacra között található a Forum mai keleti bejárata mellett. A kettős templom részben a Colosseumra, részben a Forumra néz. A két istenség, akinek ajánlották: Venus Felix és a megistenült Róma. Néha a templomot Venus helyett Amor és Roma templomának nevezik, aminek mindössze az az alapja, hogy az Amor név a Roma tükörképe, s úgy gondolták, hogy ahogyan a két templom tükörképként helyezkedik el egymás mellett, úgy kellett, vagy lehetett az elnevezés tükörképét is használni.

A két templom apszisa egymásnak háttal kapcsolódik, a Rómának szentelt néz a Forumra, a Venusé pedig a Colosseumra. Ez az antik írók által többször is megörökített kettős épülettípus jellemző volt a Hadrianus-féle építkezésekre. Ez volt az a templom Ammianus Marcellinus szerint, ami a várost egyébként nem nagyon szerető I. Constantinus császárt 356-os látogatásakor a római épületek közül egyedüliként teljesen elvarázsolta. Valóban a város leghatalmasabb és legimpozánsabb temploma volt.

A hagyomány szerint a templom terveit maga Hadrianus császár készítette és a nagy görög építészt, Apollodoroszt mosolyra késztette, aki a terveket látván úgy nyilatkozott, hogy ez a terv nem más, mint a következetesség halála. Rossz nyelvek szerint meg is halt véleménye miatt.

A templom a Velia domb lejtőjére emelt mesterséges emelvényre épült, s alépítménye felhasználta a Domus Aurea atriumának maradványait. Amikor épült, akkor mozdíthatták el eredeti helyéről Nero kolosszusát is. Az eredetileg korinthoszi stílusú templom 100 X 145 méteres alapterületen feküdt, homlokzatán 10, oldalain 19 egyiptomi szürke gránitból készült oszloppal.

Mivel Hadrianus a görög művészet nagy tisztelője volt, ez a templom talán a legkevésbé római a Forum építményei közül. Teljesen hiányzik a római építészet jellegzetessége a podium, s a templomot teljesen körbeveszi az oszlopcsarnok. A templom hosszanti oldalával párhuzamosan két fehér márványból készült oszlopcsarnok helyezkedett el. A kettős ajánlás a templom belsejében tükröződik vissza, eltekintve a kettős bejárattól, kívülről ennek kevés jele van. A belső térben két, egymásnak háttal elhelyezett cella található az istenek szobrainak. Az eredeti cellák vízszintes fatetővel fedettek voltak, a ma látható boltozatos cellákat később, 307-ben építették, amikor Maxentius újjáépítette a templomnak azt a részét, ami egy korábbi tűzvészben megromlott. A templomépület maga téglából épült, amit márvánnyal burkoltak.

A templomkerületen belül állt Marcus Aurelius és Faustina ezüst szobra, ugyancsak itt volt egy oltár, amelyet a friss házasoknak ajánlottak, itt állt Minerva és kétségtelenül több más szobor is.

Az apszison belül helyezkedett el egy, a tetőre vezető lépcsőház. A tetőt aranyozott cserepek fedték.

A templom nyugati frontjának tympanonjából származó domborművek ma Lateránban és a Museo delle Termében találhatók. Ezek a domborművek Marsot és Rhea Siviát, illetve az ikreket szoptató anyafarkast ábrázolják.

Azt, hogy hogyan omlott össze, jelenleg nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy amikor 847–853 között IV. Leo pápa a S. Maria Nova templomot építtette, akkor a templomot ennek a romjain emeltette.

A két esemény közötti mintegy fél évszázadból egy földrengésről biztosan tudunk, ami valamikor 847. augusztus 30. előtt volt, de hogy pontosan mennyi idővel előtte, s hogy milyen károkat okozott, szintén az ismeretlenség homályába vész.

Mára sajnálatosan kevés maradt a templomból, csak a mesterséges platform és a boltozatos cellák láthatók. A Venus tiszteletére szentelt cellára a Colosseumból nyílik kitűno rálátás, ennek jó részét lerombolták. A Rómának szentelt ma a Santa Francesca Romana templom része. Ez ugyanaz a templom, amit IV. Leo építtetett, de 1612-től nem S. Maria Novának, hanem Santa Francesca Romanának nevezik. A Via Sacra mentén újra felállították a két porticus megmaradt oszlopait, ezek a Titus diadalívhez vezeto út mentén magasodnak. A hely jelenleg nem látogatható, a megmaradt részek leginkább a Colosseumból tekinthetők meg.

Roma

Az antik Római vallásosságnak volt egy olyan korszaka, amikor számtalan elvont fogalmat tiszteltek istenként. Ez nem a korai korszakhoz tartozó vallási vonulat volt. Először Kr. e. 269-ben jelent meg egy római pénzérmén, majd Kr. e. 204-ben egy Locriból származó érmen. Róma a város, s átvitt értelemben magának a birodalomnak, az Örök Rómának (Roma Aeterna) megszemélyesített istennője volt, Mars lányának mondták. Fején sisakkal, balját kardra támasztva ábrázolták. Öltözéke jobb mellét fedetlenül hagyó ruha volt. Lábai előtt a hét domb terült el, mellette a Romulust és Remust tápláló anyafarkas, előtte pedig a Tiberis istene állt.

Birodalom szerte több templomot és szent helyet ajánlottak neki. Feltételezhetően a nem római népek is isteni tiszteletben részesítették. Temploma állt ugyanis Smyrnában, kultuszát ápolták Ephesosban, Sardisban és Déloson is.

Roma istennő tiszteletét a hivatalos vallásba Augustus vezette be, mint a principatus vallási propagandájának részét. Ily módon neki sikerült deifikálni (megisteníteni) a római eszmét, s számtalan templomon keresztül népszerűsíteni az új istennő kultuszát.

Venus Felix

Venusról már többször megemlékeztünk. Ezen megjelenési formája, a szerencsét hozó Venus kevés kapcsolattal bír a szerelem istenasszonyával. Venus, mint a római nép ősanyja fontos szerepet kapott a principatus ideológiájában. Augustus megíratta Vergiliusszal, vagy az írta meg Augustus kedvére az Aeneist, melyben uralkodója isteni eredetét bizonyítja. De hogy is kerül Venus a rómaiak ősanyjának szerepébe? Természetesen görög előképéről, Aphroditérol van szó. Aphrodité félrelépett Anchisésszel, ebből született Aeneas, aki Trójából elmenekülvén új hazát alapított, beházasodott Latiumba, s lett a latinok ősapjává. Innen hát az isteni eredet, s így került Venus Róma geniusának szerepébe.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás