A Forumok a testgyakorlás céljait, a katonai felkészülés színterét jelentő területből és az adásvétel piacaiból jöttek létre. A római Forumokat nagy általánosságban két részre lehet osztani. Az egyik csoportba az ún. polgári fórumok ( forum civilium ) tartoznak, ahol az állami élet hivatali intézményei, a legfőbb kultikus cselekvések zajlottak, s a legfontosabb üzletek köttettek meg, általában az árucikkek kézzelfogható jelenléte nélkül. A fórumok részben spontán alakultak, részben valaki tudatosan építtette ki őket. Így az eredeti funkciók kibővülésével jött létre a Forum Magnum , vagy Forum Romanum , a polgári fórumok királya, s hozzá csatlakozóan a császárok által építtetett fórumok sora.
A másik csoportba azok a fórumok tartoztak, amik a mai fogalmaink szerint inkább piacok, azaz a konkrét adásvétel zajlott rajtuk ( forum venalium ). A polgári fórumok is ezekből nőttek ki, és soha sem nélkülözték teljesen az árusok bódéit. A forum venaliumok (fora venalia) kezdetben a Tiberis partján alakultak ki, itt, a Porta Tiberniushoz közel apróbb, egyes termékekre szakosodott piacok jöttek létre. Ehhez a sorhoz csatlakozott a Forum Suarium a Campus Martius északi végénél, és más kisebb piacok.
Nézzük végig, hogy Rómában a források hány fórumot említenek, s hogy ezeknek milyen önálló funkcióik voltak. A latin irodalomban harminc különböző elnevezést találtam, ezek közül néhány ugyanannak a Forumnak elnevezés változata volt. Egy részük csak nevükben őrződtek meg, s egy töredékük csupán az, amelyet be tudunk pontosan azonosítani, s környező építményeikből valami ránk is maradt.
1. Forum Ahenobarbi: egyetlen forrás említi, nem tudjuk, hogy hol volt.
2. Forum Aproniani vagy Apurani : a Codex Theodosianus említi egyedül 400 körül. nem tudjuk, hol volt.
3. Forum Augusti: ld. Császárfórumok.
4. Forum Boarium: ld. önálló cikkben.
5. Forum Caesaris ld. Forum Iulium : ld. Császárfórumok.
6. Forum Coquinum : egyedül Plautusnál található meg ez a Forum. Úgy tűnik, ez volt az a hely, ahol a szakácsok a bérükre vártak. Hogy ezt hol tették, nem tudjuk. Valószínűsíthető lenne valamelyik forum venalium annak alapján, hogy a főzéshez szükséges dolgokat ott vették meg, de ugyanúgy valamely forum civilium is, mint a pénzügyletek színtere. Ha önálló Forum volt, bármelyik típusú lehetett, akár a kettő kombinációja, ha valamelyik Forum része volt, amit ennek alapján neveztek el, szintén bárhol előfordulhatott.
7. Forum Cuppedinis: A szó a cupes, nyalánkság szóból származik. Az a piac, ahol különböző ínyencségeket árultak. Ma delikátesz-kereskedésnek, vagy csemegeboltnak neveznénk. A Sacra Via és az Argiletum között helyezkedett el. Ez és még néhány külön bolt alkotta a Fulvius Nobilior által Kr. e. 179-ben létrehozott Macellumot. Symmachus egyik levelében ugyanazt a helyet forum Cupedinarium-nak nevezi. Tegyünk itt egy kis kitérőt Róma Macellumai körül. A macellum eredetileg húspiac volt, ahol mindenféle húsneműt és feldolgozott húsárut árultak. Emellé települtek olyan üzletek, amik a hús mellé való élelmiszereket kínálták. Így a név lassan már nem a húst, hanem azt jelentette, amit a „macellumon” árulnak, azaz delikátesz üzletet. Ha megnézzük a mai római csemegeboltokat, a sonkák, szalámik sokasága mellett számos élelmiszer szerepel manapság is a kínálatban. A név eredete máig sem tisztázott. Egyesek a görög ma/kellon-ból származtatják, mások sémita eredetűnek tartják. A legszellemesebb magyarázat szerint ennek a piacféleségnek a névadója Romanus Macellus volt, aki híres rablónak számított Rómában.
A Városban három Macellumot tartottak számon. Ezek közül az első a Forum északi oldala mellett jött létre. Livius szerint az eredeti üzletsor Kr. e. 210-ben leégett, ezt építtette újjá jóval később, Kr. e. 179-ben M. Fulvius Nobilior, aki az általa is építtetett Basilica Aemilia északkeleti sarka mellett új épületegyüttest emeltetett. Ez egy régi halpiacot és a forum cuppedinist, illetve néhány egzotikumot áruló üzletet olvasztott egybe. Ez a Macellum egy központi épületből állt, ami Varro szerint kör alakú volt, amit üzletek vettek körül. Az üzletház bejáratát fauces Macellinek nevezték, ehhez egy rövid utca, a Corneta vezetett fel a Via Sacráról. Az üzletház épületei közül néhányat elbontottak a császárfórumok építésekor.
A másik Macellum a Macellum Liviae volt, ami az Esquilinuson állt és Augustus építtette. A feleségéről nevezte el, Kr. e. 7-ben nyitották meg. Egy helyreállításáról tudunk, ez 364-ben, illetve 378-ban volt Valentinianus, Valens és Gratianus császársága alatt.
Ennek romjait a porta Esquilina mellett találták meg. Ez egy 80 X 25 méteres nyitott udvarból állt, ami téglából épült párhuzamosan a serviusi városfallal. Porticusok vették körül, ahová a különböző árusok települtek. A terület déli része a III. század elején a környező magánházak kárára terjeszkedett.
A harmadik macellum a Macellum Magnum volt. Ez a Caelius dombon épült, Nero avatta fel 59-ben. Valahol a mai San Stefano Rotondo környékén lehetett. Egy tholos vagy kupolás központi épület körüli oszlopcsarnokhoz két kör alakú „áruház” csatlakozott. Valamikor később az egészet lebontották és a IV. században újjáépült valamilyen középületként, valószínűleg szintén piacként. Ezt a középületet alakította át Simplicius pápa (468–482) a San Stefano templommá. Ez aztán számos változtatással újjáépült I. Theodorus (Tivadar) (642–649), majd később V. Miklós (1453) alatt. Az eredeti Nero-féle épületből egyedül a travertin alapok maradtak meg, a kerítések falának egy része, valamint az oldalsó oszlopsor nyolc pilasztere, s úgy tűnik, minden átépítés ellenére megőrizte eredeti alakját, a kétsoros kör alakú oszlopcsarnokot 22 oszloppal, ami a boltozatos tetőt tartotta. Ezt vette körül egy 36 oszlopból álló külső koncentrikus oszlopsor, ami két emelet magas volt. Az eredeti kör alakú épületet Nero egy négyszögletű porticusszal zárta le, ebben voltak az üzletek, de ami ebből maradt, nem az eredeti, hanem nagyjából a XVI. századból való.
8. Forum Esquilinum: az Esquilinus egyik nyitott tere. Három felirat említi, az egyiket Gallienus diadalíve mellett találták. Ez volt Kr. e. 88-ban Sulla és Marius vetélkedésének helye, s a leírások alapján a serviusi falak mentén lévő meglehetősen nagy területet jelentette. Minden valószínűség szerint a Porta Esquilinán belül helyezkedett el az Oppius északkeleti oldalán a mai S. Martino ai Monti templom mellett.
9. Forum Gallorum: egyetlen helyen említik, de nem lehet kideríteni, hol volt.
10. Forum Graecorum vagy Graecostadium : A Forum Romanumon található hely a Rostrához közel, amelyet fallal kerítettek körül. A Notitia a Vicus Iugarius és a Porticus Margarita közé helyezi. Ez az idegen követek számára volt fenntartva, akik, mint a hely neve is sugallja, eleinte leginkább görögök voltak, s itt gyülekeztek, amíg a senatus elé, a Curia Hostiliába bebocsátást nyertek. Annyit tudunk róla, hogy Antoninus Pius egy tűzvész után újjáépítette, de Carinus uralkodása alatt ismét leégett. Erre az időre már minden bizonnyal egy épületekkel körülzárt nyitott teret jelent, amit üzletkötésre vagy csupán őgyelgésre használtak. Valahol a mai S. Maria della Consolazione környékén lehetett. Plutarchos szerint a Graecostasis előtt egy borbély üzlete volt.
11. Forum Holitorium: ld. önálló cikkben.
12. Forum Iulium : ld. Császárfórumok.
13. Forum Martis: ld. Forum Augustum.
14. Forum Nervae: ld. Császárfórumok.
15. Forum Pacis: a Basilica Aemiliától északra, Nerva Forumának részét képezte. Itt ált a Béke Temploma. A mai Via Alessandrina és Via dei Pozzi között állt. Ld. Forum Nervae
16. Forum (Palatinum?): egy Valentinianus, Valens, és Gratianus felirata által megörökített Forum, ami a Palatinuson volt. Flavius Eupraxius praefectus Urbi a Horrea Agrippianával együtt ezt is kiköveztette.
17. Forum Palladium: ld. Forum Nervae.
18. Forum Pervium: ld. Forum Nervae.
19. Forum Petronii Maximi: feltehetően Petronius Maximus, praefectus urbis építtette III. Valentinianus uralma alatt Kr. u. 455-ben. Conditor fori-nak is nevezték. Valahol a mai via Labicana környékén lehetett.
20. Forum Piscarium: ld. önálló cikkben.
21. Forum Pistorum: ld. önálló cikkben.
22. Forum Romanum vagy Forum Magnum: ld. önálló oldalakon.
23. Forum Rusticorum: a Forum Gallorummal együtt említik, de létezése igen kétséges.
24. Forum Suarium: ld. önálló cikkben.
25. Forum Tauri: A Horti Taurianihoz közeli, a via Tiburtina vetus menti nyitott forum volt. Valószínűleg a Thermae Traianae (Traianus termák) közelében helyezkedett el. Biztos adatunk létezésére csak középkori forrásokból van, amikor is neve Szt. Bibiana mártíromságával hozható kapcsolatba. Nevét elképzelhetően onnan nyerte, hogy L. Statilius Taurus, a Kr. u. 44. év consulja, akinek kertjei voltak a közelében létrehozott itt egy forumot, s felszentelésekor bikafejeket áldozott, amik aztán a terület nevét adták. A Porta S. Lorenzót egészen a XII. századig porta Taurinának nevezték, de elképzelhető, hogy még tovább is rajta ragadt az elnevezés.
26. Forum Traiani: ld. Császárfórumok.
27. Forum Transitorium: ld. Forum Nervae.
29. Forum Vespasiani: ld. Császárfórumok.
30. Forum Vinarium : ld. önálló cikkben.
(caesarina)