Obeliscus agonalis, Obelisco di Domiziano
A Piazza Navona közepén áll. Obeliscus agonalis elnevezését onnan kapta, hogy egy ideig Maxentius circusában állt, s a görög elnevezés a küzdőtérre utal. Magassága 16, 53 m, assuáni vörös gránitból készült.
Az obeliszk, bár megszólalásig olyan, mint a fáraók egyik obe-liszkje, nem eredeti. Domitianus rendelte Kr. u. 81-ben Assuánból. A vörös gránit oszlopon olvasható feliraton ott szerepel az ő neve is hieroglifikus változatban, de maguk az egyiptomi írásjelek nem igazi hieroglifák, csak dekorációs célból készültek, és a Serapis-Isis kultusz szent jeleivel állnak kapcsolatban.
Rómában eredeileg a Campus Martiuson, a Serapis és Isis templom (Isaeum/Serapeum Cam-pense) épületei között, a legna-gyobb Rómában álló egyiptomi isteneknek szentelt templom-komplexumban állították fel. Egé-szen a IV. századig itt állt, ekkor Maxentius 309 körül elszállíttatta a via Appiára, ahol a fia tiszteletére emelt circusában (Circus Maxentius) állíttatta fel. Itt állt a VI. századig, aztán egyszer valamilyen okból ledőlt és öt darabra tört. V. Sixtus alatt „leltárba vették”, de nem tartották érdemesnek a restaurálásra. X. Ince pápa viszont a piazza Navonára vitetette, hogy megválasztásának tiszteletére felállíttassa. Már ő tervbe vette, hogy egy kutat épít, aminek tetején felállítják, de a terv csak egy századdal később valósult meg, és X. Ince emlékének ajánlották.
A szökőkutat Gianlorenzo Bernini tervezte és 1647-ben kezdték és 1651-ben fel. A kút, aminek tetején felállították, a „Négy folyó kútja” (Fontana dei Fiumi), jellegzetesen barokk mű, de szerencsére az obeliszket nem változtatták meg nagyon, mindössze a tetejét záró pyramidonra „ültettek” egy viszonylag visszafogott barokkos díszen egy liliomról felszállni készülő, csőrében olajágat tartó galambot, a pápai család (X. Ince Giovanni Battista Pamphiljként látta meg a napvilágot) jelképeként.
© T. Horváth Ágnes