Szorosan Augustus házához tartozó lakrész volt, de tisztán magáncélokra használta Augustus felesége, Livia. Ezt a legelső, 1869-es ásatásai minden kétséget kizáróan bizonyították. A domitianusi építkezésekkor az Augustu- házhoz hasonlóan a magasabban kialakított terasz miatt a ház nagy része mára a jelenlegi talajszint alá került.
Az épület háttal egy szabad tér felé, egy valamikori utca irányába fordul, keletre a Victoria templom épületétől. Ugyanúgy keleti tájolású volt, mint a Titus-diadalív melletti épületek. Azokhoz hasonlóan a földszint alatti alagsorban egy sor apró cella található, ahol a rabszolgákat szállásolták el. Az épület a Kr. e. I. században épült, valamikor 75-50 között, feltehetően ez volt a Hortensius-féle épület magja, amit aztán átépítettek. A belső helyiségeket egy mozaikpadlóval borított folyosón lehetett megközelíteni. Ez egy fedett atriumba vezetett.
A keleti oldalon három helyiség nyílt. Ezek közül a középső volt a tablinum, aminek falán impozáns freskók díszlettek. A képek a pompei II. stílushoz tartozó módon készültek. Korukat a korai augustusi időkre teszik, Kr. e. 30 körül készülhettek. A jobb oldali falon egy oszlopos porticus kép melynek közepén egy aedicula látható, amibe mitológiai jeleneteket festettek. Ezek egyike Io kiszabadítása, mellette Argos, mint Io őre látható. A freskók feltehetően Nikias Kr. e. IV. században készült híres festményének másolatai. A hátsó fal mitológiai jelenetén a Polyphémos üldözte Galateia nimfa jelenik meg.
A bal oldali szoba díszítése oszlopok, pilaszterek, szárnyas griffek és egyéb stilizált figurák váltakozásából áll össze.
A jobb oldali szobában lévő freskókon a festett oszlopok között vastag, virágokból és gyümölcsből font füzérek függenek. A felettük futó frízen nagyon modernnek ható, szinte impresszionista jellegű tájképek váltakoznak.
A triclinum díszítései is a pompei II. stílusban készültek. Festett építészeti elemek között nyitott ablakokban megjelenő tájképek láthatók.
© T. Horváth Ágnes