Magna Mater temploma

Magna Mater

A templom építésére 205-ben, a II. pun háború során tettek fogadalmat, hogy visszaszerezzék az istenek jóindulatát, ami, mint vélték, a háború során elveszett a rómaiak számára. A háború alatt a Sybilla-könyvekhez fordultak jóslatért, s azok azt sugallták, hogy hozzák Rómába Pessinusból az istennő képmását, a fekete követ. A jelenetet egy, a Capitoliumi Múzeumban látható oltár is megörökíti, amint Claudia Quinta Vesta szűz a kötényében partra viszi az istennőt jelképező követ. Ezt ideiglenesen Victoria templomában helyezték el, s kissé hosszúra sikerült ideiglenes állapot után, tizenhárom évvel később megépült a temploma is. Felszentelésére Kr. e. 191-ben került sor, marcus Iunius Brutus avatta fel.

AMagna Mater templom római szokás szerint magas pódiumon állt. Ennek maradványai között találták meg az istennő ülőszobrát, ami ma a Museo del Palatinóban látható. Ennek a szobornak a felirata segítette az épületmaradvány azonosítását.

A podium alatt és előtt egy mesterségesen kialakított, tufa tömbökből a Kr. e. III. században épített terasz van, amibe a templom felállítása után valamivel később apróbb helyiségeket vágtak. Ezek egy fedett útra néztek, s minden valószínűség szerint tabernák voltak. A podiumra széles lépcsősor vezetett fel. A templom hatoszlopos előcsarnokán túl állt a cella, amiben az istennőt jelképező követ, a későbbiekben pedig az istennő képmását őrizték. A templom külső oszlopsora korinthoszi rendű volt, a cella falát ión oszlopok díszítették.

Magna MaterA pronaos előtti téren zajlottak az istennő tiszteletére rendezett Ludi Megalenses (Kybelé játékok). Ezeken a játékokon mutatták be Plautus és Terentius legjobb komédiáit is.

A restaurálásáról nem sokat tudunk, először talán Metellus Numidicus állítatta helyre Kr. e. 111-ben. A templom később egy tűzvészben leégett, és Augustus Kr. u. 3-ban az egészet újjáépíttette. Ekkor a cella díszeit is korinthoszira cserélték, s úgy tűnik, kétszintes magasságban épült újjá. A padló rózsaszín-fehér márványberakással készült, amit fekete és és rózsaszín-szürke chiosi márványkeretek vettek körül.

A legutóbbi ásatások a podium alatt egy másik templom alapjaira bukkantak. Ez minden valószínűség szerint az a Victoria templom lehetett, amit Lucius Postumius Megellus consul Kr. e. 294-ben szentelt fel. Egy másik alapozás darabjai pedig a Kr. e. 193-ban Marcus Porcius Cato felszentelte, Victoria Virgo tiszteletére állított templom maradványai lehettek.

Akárcsak Victoria, Magna Mater is a legfőbb állami istenség szerepét töltötte be az I. században.

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás