Thermae Antoninianae

Az Antoninus-fürdők, vagy Caracalla fürdői

caracallaA fürdőt Caracalla építette a Via Nován. Az épület párhuzamos a via Appiával, annak bal oldalán fekszik, kissé távolabb a porta Capenától. Némely téglájának pecsétjén Geta neve olvasható, ami azt jelentheti, hogy az építkezést ő kezdte el, valamikor 211 februárja és 212 februárja között. Az eredetileg Septimius Severus elrendelte építkezés akkor lendült neki igazából, amikor Caracalla idáig vezettette az Aqua Marcia egyik mellékágát az Aqua Antoniniana Ioviát, ami vízzel táplálta. Emellett a korabeli legszélesebb főutat, a 30 méter széles Via Novát a Circus Maximustól meghosszabbította, hogy ezen el lehessen jutni a fürdőig. Ennek két oldalán üzlethelyiségeket épített. Az építkezés 217-ben fejeződött be. A fürdő vízvezetékének feliratán Q. Aiacius Modestus és Q. Aiacius Censorinus neve áll, akik a 204-es ludi saecularest megrendező a quindecemviri sacris faciundis testületének voltak tagjai, lehet, hogy nekik is volt szerepük a thermák építésének felügyeletében. A Historia Augusta szerint a fürdőt Heliogabalus egy porticusszal egészítette ki, amit Alexander Severus fejezett be.

A források szerint, mint fürdő a III. század közepén kezdett üzemelni. A fürdőhöz számos porticus csatlakozott, ezek vagy ledőltek, vagy leégtek az idők során, de Aurelianus helyreállíttatta őket. A restaurálók között találjuk még egyes tégla-pecsétek szerint Constanst vagy Constantiust, illetve egy praefectus urbi által állított Victoria szobor talapzatának felirata szerint Valentinianust és Valenst Az V. században még Róma márvány-emlékei között szerepel, s tudunk egy VI. századi, Theodorich által történt restaurálásáról is Fürdőként való hasznosítása azonban csak 537-ig volt lehetséges, ugyanis a gótok átvágták az Aqua Marciát, ami vízzel látta el. Ezután a fürdő pusztulni kezdett. Romjait a középkorban sok más ókori épülethez hasonlóan hasznosítani igyekeztek A 847. évi földrengés jelentős károkat okozott benne. III. (Farnese) Pál (1534-1549) pápa alatt többen is végeztek ásatásokat a területen, jelentős emlékek kerültek elő innen, többek között a Farnese bika, Hercules és Flora nagyszabású szobrai. Az ásatások azonban nem tudományos célokat szolgáltak, III Pál okozta a legnagyobb pusztítást az épületegyüttesben, ugyanis a Szent Péter bazilika újjáépítésére kőbányává tette a területet. A munkálatok során előkerült műkincsek így kerültek a Farnese család birtokába.

caracallaA falakkal körülvett terület szélessége elérte a 400 métert. Itt állt a központi épület, amit mesterséges kertek vettek körül. Az északi oldalon kétemeletes porticus kapott helyet, melynek emeleti szobácskái üzletként és hivatali helyiségekként szolgáltak. Ez a porticus az átvágott Aventinus-lejtő szerkezeti egyenetlenségét volt hivatva kiegyenlíteni. A déli oldalt egy egyik oldalán nyitott stadion foglalta el, melynek nézőtere mögött kaptak helyet a hatalmas ciszternák. Ezeket a lapos exedrákban alakították ki.Összes befogadóképessége  80 000 m3 volt. A stadion két oldalán egy-egy terem volt párhuzamosan, ezek funkcióját belő kiképzésük alapján könyvtárral azonosították. Körül alacsony lépcsősor vezet fel a falak mentén elhelyezett fülkékig, amikben a könyvtekercseket tárolták. A keleti és nyugati oldalon egy-egy hatalmas, félköríves exedra található. Ezek mindegyike három helyiséget foglal magába. Középen egy apszisos helyiséget, előtte oszlopokkal, egy kisebb terem, illetve egy kupolával fedett nyolcszögletű helyiség. A főépület helyiségei a középtengely mentén szimmetrikusan helyezkedtek el. Maguknak a fürdőhelyiségeknek a befogadóképessége 1600 fő, az egész komplexumé 10 000 fő volt.

A főhomlokzat négy bejárata közül kettő egy-egy folyosóról nyíló apodyteriumba vezetett. Ezeket dongaboltozat fedte, padozatát pedig díszes mozaikpadló borította. Az öltözőkből a palaestrákba lehetett jutni. Itt fedett és nyitott tér egyaránt szolgálta a testüket edzeni kívánókat. A testgyakorlás színtere ugyanis két nagy nyitott tér volt, amit három oldalról oszlopcsarnok övezett. Ezek sárga márványoszlopok tartotta, boltozatos porticusok voltak, melynek padozatát halszálka mintás mozaik borította. Innen valók azok az atlétákat ábrázoló mozaikok is, amik ma a Vatikáni Múzeumban találhatók.

caracallaA palaestrából lehetett a fürdőhelyiségekbe jutni. Ezeket férfiak és nők közösen használták. A caldarium hatalmas, kupolával fedett terem volt, amelynek hatalmas ablakain minden napszakban besütött a nap. A tepidariumban két hatalmas kádat helyeztek el. A basilicának is nevezett frigidarium az épületegyüttes középpontjában állt, három hatalmas keresztboltozat fedte. A boltozatot pillérek tartották. Elülső oldalán gránitoszlopokra támaszkodott. Itt a rövidebb oldalakon állt két hatalmas gránit kád, amik ma a Piazza Farnesét díszítik. A caldariummal azonos tengelyen, a keleti oldalon helyezkedett el a natatio. Ez egy szabadtéri uszoda, melynek külső fala egyben az épület homlokzati fala is volt. Ezen egy sor fülkét alakítottak ki, melyben szobrok álltak.
caracallaA ma már csak puszta téglafalakat valaha mozaikok, freskók és márványburkolat borította. A külső és belső megjelenése a fürdőnek gondos tervezés eredménye volt. A mozaikok mellett értékes műalkotások díszítették. Ezek közé tartozik az az elképesztő méretű Hercules is, ami egy eredeti Lysippos szobor Glykón által felnagyított másolata. Ugyancsak itt állt valaha a ma Farnese bikának nevezett szoborcsoport is. Ez utóbbi a trallési Apollónios és Tauriskos alkotása, és eredetileg Rhodoson állították fel.

Az épület alagsorában a földalatti utcák hálózata adta a fürdő műszaki berendezéseinek sorát. Itt szabályos üzletsorok állnak. Feltöltésüket ökrös szekereken végezték. A kiszolgálóhelyiségek mellett itt találták meg Róma legnagyobb Mithreumát is. A vestibulumon és egy másik termen – talán a beavatási szertartáshoz feláldozott bika istállóján – keresztül megközelíthető szentély pilléreken nyugvó keresztboltozatos terem volt, ahol a terem hosszanti oldalai mentén a hívők padsorai foglaltak helyet.

Nézd meg térképen is Róma fürdőit!

© T. Horváth Ágnes

Share This

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás