San Sebastiano fuori le Mura

Az Őskeresztény vértanúnak, Szent Sebestyénnek nevét ismeri az egész keresztény világ. A legelső történelmi adat, amely tiszteletét bizonyítja, a IV. század elejéről származik. Ez a „calendarium Romanum”, vagyis a római szentek naptára. Ugyanennek az évszázadnak a végén Szent Ambrus püspök említi a Szent milánói származását Az V. század elején készült legenda, a „Passio S. Sebastiani már többet tud róla. Elmondja, hogy a III.században élt, Maximianus császár testőrségének tribunja volt, akit keresztény hitvallása miatt lenyilaztak. De nem halt meg. Félholtan megtalálta őt egy Irén nevű keresztény özvegy, aki aztán házába vitte, sebeit ápolta, meggyógyította. Ekkor ismét jelentkezett a Palatinus dombon lakó császárnál, akit megkorholt keresztényüldözéséért. Erre a felbőszült császár agyonverette és holttestét a Tiberisbe nyíló csatornába, a Cloaca Maxima-ba dobatta. Egy keresztény nő, Lucina, látomás alapján megtalálta a vértanú testét, megtisztította a szennytől es elvitte abba a keresztény temetőbe, katakombába, ahol a vértanú nyugodni akart.

Ez a temető a városon kívül, a legősibb római út, a Via Appia mellett feküdt. Mivel a római törvény tiltotta a halottaknak a városfalakon belül való eltemetését, azért az utak mellett épültek a temetők.

A Via Appia melletti vidék egy részét a sok mélyedés, hasadék és szakadék miatt ,,ad cumbas”, vagy görögösen „katakumbas”-nak hívták. Itt volt már az I. század közepétől egy ilyen temetkezési hely. Az őskeresztények különösen a III. század közepétől kezdve nagy tisztelettel vettek körül ezt a helyet, mert 258-ban idehozták eredeti sírjukból a két apostolfejedelem, Péter és Pál testet. Csak később vitték őket vissza a vatikáni dombon és az ostiai úton lévő temetkezési helyükre (313 es 336 között). Ezeknek a hosszú ideig itt tisztelt ereklyéknek emlékezésére épült 340 körül az első templom, a „Basilica Apostolorum” vagyis az Apostolok Bazilikája.

Ez az őskeresztény bazilika később Szent Sebestény nevét kapta meg. Mai formáját 1612-ben nyerte el .

Gyönyörű a barokk templom aranyozott famennyezete. Egy Bernini tanítvány, Giorgetti gyönyörű márványszobra a szent ereklyéit őrző oltár alatt látható. Láthatunk egy nyílvesszőt Szent Sebestyén testéből és két, kőbe mélyedt láb nyomát, amely a „Quo vadis” legenda szerint Krisztustól származik.