Via Appia Antica

Róma első hadiútjaként kezdték el építeni a samnis háborúk idején Kr. e. 312-ben Appius Claudius Caecus censorsága alatt. Először Rómát kötötte össze az Albai heggyel.

Ez az út vezetett a latin szövetség fontos városaiba, így állomásai kezdetben: Aricia, Forum Appii, Terracina, Fondi, Formia, Minturnae, Sinuessa, majd Capua. Kr. e. 190-ben meghosszabbították Beneventumon (Benevento) és Venosán át, majd egy század múlva Brundisiumon (Brindisi) keresztül Tarentumig (Taranto). Teljes hossza így elérte a 563 km-t. Kezdeti hadászati jelentősége ezáltal megnőtt, ez az út kötötte össze Rómát a görög- és a keleti világgal. Jelentőségét fejezi ki a „regina viarum” (az utak királynője) elnevezés. Eredeti építője neve mellé a Kr. u. II. században Traianus császár nevét is felvették. Szilárd kőlapokkal fedett (via strata) út volt, melynek egyes szakaszai a mai napig alkalmasok a közlekedésre, pl. Velletri körzetében.
Szélessége megközelítőleg 4,15 m volt, ami alkalmassá tette arra, hogy elférjen egymás mellett két harci szekér. Ez az út őrizte meg számunkra az első mérföldköveket is. Az út teljes hosszában a korabeli közlekedési viszonyok között 13-14 napot vett igénybe. Minden 25 római mérföldnél állomást létesítettek, ahol lovat lehetett váltani. A régi út helyreállítását 1784-ben VI. Pius pápa kezdte meg és párhuzamosan azzal új utat építtetett, amely Rómát Albanóval kötötte össze. Miután a rómaiak nem temetkeztek a városban, hamarosan megjelentek a Via Appia mentén a városiak síremlékei. Itt jelentek meg először a keresztény bazilikák és az első keresztények katakombái is. A Via Appia legérdekesebb része Cecilia Metella síremlékétől a Casal Rotondóig terjedő mintegy 4,5 km hosszú szakasza, amely márvány síremlékek és szobrok maradványai között fenyőkkel és ciprusokkal övezve vezet a tengerpart felé. A területen 1988-ban Régészeti Parkot (Parco Archeologico di Via Appia Antica) alapítottak.

Látnivalók:

Porta San Sebastiano és a Museo delle Mura

„Domine Quo Vadis ” templom

    S. Urbano templom

A latin síremlékek körzete    

St. Callixtus katakombák

Pretestato katakombák

St. Sebastian bazilika és katakombák

Maxentius Circus és Villa, Romulus mausoleuma

Sepulcher of Cecilia Metella and Caetani Castle

 

Villa Quintili és az Acquedotto (Vízvezeték)

Hypogeum of Vibia

 

Vigna Randanini zsidó katakombái

Via Appia Antica honlapja.

(tertia & ceasarina)